Gajdán Miklós, az Autó Magazin és a Vezess hírportál szerkesztője indokol: Tizenegyedik alkalommal szavazatam, de eddig még soha nem volt ilyen nehéz a döntés. A díj természetéből adódóan azt már megszoktam, hogy olykor az almát a körtével kell összehasonlítani, vagyis teljesen különböző kategóriába tartozó autók közül kell kiválasztani egyetlenegyet, amely kiemelkedik az összes többi közül. Mert milyen típusok is kerültek idén a héttagú elődöntőbe? A BMW i3, egy elektromos hajtású városi kisautó, melynek tulajdonságai közül a tömege és így a gyorsulása jobb az átlagnál – valamint hátrafelé nyíló hátsó ajtói különlegesek (bár ilyet is láttunk már az Opel Merivánál). Csakhogy a karosszériája világelsőként készül nagy sorozatban szénszálas műanyagból, ami technológiai szempontból akkora előrelépés, ami mindenképpen elismerést érdemel.
Azért, hogy az i3 ne legyen egyedül elektromos autóként a hétben, bekerült a Tesla Model S, amely azzal büszkélkedhet, hogy minden tulajdonságában egyenrangú a belső égésű autókkal, még a hatótávolságában is, ami kedvező esetben elérheti az 500 kilométert. Sőt, egy tulajdonságában felül is múlja a hagyományos autókat! Abban, hogy üzemanyagköltsége alacsonyabb, hiszen körülbelül három liter benzin árából tesz meg 100 kilométert. Az más kérdés, hogy maga az autó nem olcsó, árszínvonala egybe esik a nagyméretű luxusautókéval.
S ha már a luxusautók kerültek szóba, bejutott a hétbe a Mercedes új S-osztálya is könnyűszerkezetes építésmódja, alapáron ledes fényszórói és légrugózása révén, valamint olyan műszaki csemegékkel, mint az útkereszteződésben ütközést megelőző rendszer, az előrelátó rugózás-csillapítás, vagy az adaptív tempomatos sávtartó rendszer, amely a vezető közreműködése nélkül képes az úton tartani az autót.
E három drága, űrtechnikát felvonultató típus mellé felsorakozott három elérhető árú, ráadásul egyazon kategóriát gazdagító típus: a sportos megjelenésű és ennek megfelelően vezethető Mazda3, a rendkívül praktikus Skoda Octavia, és a kívül-belül merész megjelenésű, remek ár-érték arányt képviselő Peugeot 308. Kicsit kakukktojás hozzájuk képest a hetedik döntős, a Citroen C4 Picasso és Grand Picasso, amelyek tágas belső terükkel, praktikusságukkal, jó variálhatóságukkal, és takarékos motorjaikkal érdemelték ki a bejutást.
Hosszas vívódás után én a 308-ast tettem az első helyre 8 ponttal – az említetteken túlmenően – tágas kombija, kedvező ára, továbbá tiszta (már Euro 6-os) és takarékos motorjai miatt is. A Tesla S 5 pontot kapott tőlem, mert nagyra értékelem benne a teljes-értékűségét. A BMW i3-nak 4 pontot adtam, mert a benne megmutatkozó technológiai előrelépést kicsit elhalványítja magas ára, elektromos autók viszonylatában átlagos hatótávolsága (hosszabb hatótáv elérésére csak a még drágább hatótávolság-növelővel képes) és néhány olyan, a használhatóságot korlátozó megoldása, mint például a nehézkes beszállás a második sorba.
Utána a Mazda3 következik 3 ponttal, amely látványos külseje, remek vezethetősége, valamint pörgős, takarékos és kis károsanyag-kibocsátású motorjai miatt az alsó középkategória egyik legvonzóbb, legszerethetőbb típusa. Csupán egyetlen ponttal (mindkettő kettőt kapott tőlem) kerül mögé a két leginkább praktikusságával kitűnő típus, a Citroen C4 (Grand) Picasso és a Skoda Octavia, míg a hagyományos felépítésű autók jelenlegi csúcsát, non plus ultráját képviselő Mercedes S-osztály 1 pontot kapott, mert kiváló képességeit csillagászati áron méri.
Csikós Zsolt, a Totalcar munkatársa, a zsűri másik magyar tagja szerinthajszál választotta el egymástól a döntős autókat, ezért rég volt ennyire szoros a verseny az Év Autója döntője utolsó fordulójában. Most, 2014-ben patikamérlegen kellett vizsgálni a hét végzőst, fogadást pedig egyikre se kötöttünk volna szívesen.
Amikor tavaly már az elődöntőben kiesett az az autó, amelyről biztosra vettem, hogy Az Év Autója lesz – a Mazda 6-ra gondolok itt – már tudtam, hogy egy esélyes maradt csupán a címre, a Golf. Idén azonban sokkal zavarosabb a felállás, mind a hét végső jelöltnek akadnak kiemelkedő tulajdonságai, de valamennyinek vannak jól körülírható hibái is. A szavazást megelőzően kivettem egy nap szabadságot, százával olvasgattam a sajtóoldalakat, mások cikkein rágtam át magam tucatjával, hátha észrevettek valamit, amit én nem, böngésztem az árlistákat, hogy az utolsó pozitívum vagy negatívum se kerülje el a figyelmemet. Mondom, hajszál választotta el az autókat egymástól, most apróságok is számítottak.
A magam részéről végül a Tesla Model S-t hoztam ki elsőnek, bár amikor nekiálltam legyártani a saját, kis házi ponttáblázatomat, még nem gondoltam volna, hogy ide lyukadok ki. A számok azonban kidobták: ha van egy 5-ös BMW-vel megegyező méretű autónk, amely hét személyt tud szállítani, elegáns is, ha kell, furgonnyi rakteret tudunk benne felszabadítani, olcsó konnektoros áram hajtja, viszont úgy gyorsul, mint egy Ferrari, a technikája kvázi gondozásmentes, a felépítése szakít mindennel, amit eddig ismertünk, ráadásul elektromos-autóssága ellenére is olyan hatótávolságot tud felmutatni, mint valami hasonlóan erős, benzines szedán, akkor nehéz rá rosszat mondani.
Persze, az ára elég magas, de egy jól felszerelt 5-ös BMW-é, E osztályos Mercedesé, Lexus GS hibridé is, a Teslához pedig jár egy vagyont érő akkucsomag is. És tény, nem annyira élvezetes a vezetése, mint a BMW-é, de azért nem sokkal rosszabb. Azt is tudjuk, hogy három Tesla Model S is kigyulladt az elmúlt hónapokban, de senki sem sérült meg, s egyik-másik esetről kiderült, hogy más autók teljesen le is égtek volna hasonló helyzetben. A Model S tehát csak gyűjtötte, gyűjtötte a számokat a táblázatomban, végül nagyon jól végzett – 6 pontot kapott a kiosztható 25-ből.
Sorban utána jött a számomra két legesélyesebbnek tartott autó, a Mazda 3 és a Peugeot 308. Mindkettő ügyes, jó minőségű, a ma divatos, könnyű építési koncepció jegyében fogant jármű, s mindkettőben kevés a hely a hátsó üléssoron. A Mazda itt egy picit tágasabb, a Peugeot viszont használhatóbb csomagtartót ad, tehát egy-egy. De hasonlóan billegett a mérleg köztük, amikor más szempontokat vizsgáltam: a Mazda műszerfala kaotikusabb, nem olyan jó minőségű, ám a Peugeot furcsa, kicsi, alacsonyra tett kormánya nem tetszik mindenkinek, és a rádiót, szellőzést, navigációt, számítógépet egyszerre működtető kezelőcentrumának a működtetése is kritizálható. Van még: a Mazdában több a zaj, elsősorban a gördülési, a kulturált Peugeot viselkedése viszont nem olyan élénk kanyarban, a Mazda külső formaterve lenyűgöző, a Peugeot a kisebb dízelmotorjaival hihetetlen takarékos. Végül egyforma eredményt értek el – mindkettő 4 pontot kapott.
Ne higgyék, hogy a harmadik helyre holtversenyben lecsúszó BMW i3, Citroën C4 Picasso és Mercedes S osztály rosszabb a fentieknél. Az i3-nál a zseniális kialakítást, az újszerű anyagokat, a szuperkényelmes működést kicsit beárnyékolta a rövid hatótávolság és a csupán négyszemélyes utastér. A C4 Picasso minőségét, variálhatóságát, hangulatát, stílusosságát tekintve igen jó buszlimuzin, de a csomagtartója hét üléssel szinte megszűnik, a 308-ast még egész tűrhetően mozgató motorok itt már nem valami virgoncak, s zörgésre is hajlamos.
A Mercedes S osztály pedig részemről alapvetően meg is nyerhette volna Az Év Autója választást, annyira jó: soha személyautó így még nem rugózott, ilyen kényelmes nem volt, egy Rolls-Royce, egy Bentley a lába körméig nem ér fel tudásban. Elég, ha azt mondom: még a könyöklője is fűtött, egy kamera és a navigációs rendszer pedig előre szól az aktív rugózásnak, hogy gödör jön, puhítani kell a felfüggesztésen. Ha hozzáveszem, hogy a hibrid kivitelei is erősek, teljesen gépzaj-mentesek, s annyit fogyasztanak, mint valami kompakt családi ferdehátú, még izgalmasabbá válik. De olyan szörnyű drága, hogy azon az egy területen elvérzett – a pontozási kritériumokban ugyanis kiemelt helyen szerepel az ár/érték arány. És hiába kapunk sok autót a pénzünkért a Mercedesszel, még az sem fedezi a sok-sok nullát az árcédulán. Ez a három autó mind 3-3 pontot kapott.
A Škoda Octavia egymagában szorult az utolsó helyre, és nem tagadom, érzek ebben némi igazságtalanságot. A tavalyi nyertes Golf árán, a Golffal megegyező mechanikával az Octavia még nagyobb utasteret ad, a csomagtere akkora, amit nem egy kombi is megirigyelhetne, ráadásul óriási ötödik ajtón át rámolható. Első ránézésre a minősége sem marad el a Volkswagen-féle testvérmodellétől, a felszereltsége sem esik messze azétól. De az egész autó sprődebb, a viselkedése jellegtelenebb, a megjelenésével sem égeti bele magát a retinánkba, s maga az autótest is nagyobb, így nem egy minden tekintetben kiemelkedő termék marad végső benyomásként, mint a Golf esetében, hanem egy tágas, rendkívül praktikus, de csupán tisztességes ferdehátú.
Higgyék el, ilyen erős mezőnyben, ahol Teslák és i3-asok cikáznak, ahol a Mazda a Citroën és a Peugeot az összes mozdítható kutatási pénzt felszippantó autóival indul, ahol a Mercedes a legkultikusabb modelljét fél pozícióval még feljebb is léptette a korábbinál – hiszen a Maybach megszűnt – rendkívüli teljesítmény az a 2 pont is, amit az Octavia kapott.
A Peugeot 308-as a 2014-es Év autója