Vészhelyzet az űrtávcsőnél
A NASA szakemberei mindent megtesznek, hogy ismét működőképes állapotba hozzák a néhány napja váratlanul vészhelyzeti módba váltott Kepler űrtávcsövet.
A Naprendszeren kívüli bolygók felfedezésében kivételes szerepet játszó műszer vészhelyzeti állapotában többet fogyaszt az egyébként is apadó üzemanyagából, s így nem képes a megfelelő irányba fordulni, hogy kommunikáljon a Földdel. (A jelenleg 120 millió kilométerre levő űrtávcsőről egy üzenet 13 másodperc alatt ér a Földre.) A Kepler azt a manővert sem hajtotta végre, amelynek révén megkezdhette volna az új exobolygó megfigyelési sorozatot.
|
Művészi benyomás a Kepler távcsőről
Forrás: NASA |
Az űrtávcső 2009-es felbocsátása óta több mint 1040, más naprendszerben keringő bolygót fedezett fel és 4700 lehetséges bolygójelöltet azonosított. A távcső eddig azt a kicsiny fényességcsökkenést észlelte, melyet a bolygó a csillaga előtt elhaladva okozott.
Az április hetedikétől július másodikáig tervezett új sorozatban azonban a Kepler egy másik elv alapján tervezte folytatni a bolygóvadászatot. Ebben az úgynevezett gravitációs mikrolencsézés nevű technikát terezték bevetni. A gravitációs mikrolencse-hatás – írja a csillagaszat.hu szakportál – akkor jön létre, amikor egy távoli csillag előtt elhalad egy előtércsillag, aminek a gravitációs tere fókuszálja a háttércsillag fényét. A jelenség eredményeként a távolabbi csillag fényessége megnő. Amennyiben a közelebbi csillagnak bolygója is van, a bolygó kisebb mértékű és rövidebb ideig tartó fényerősítést okoz.
Általában véve a felfénylés annál rövidebb ideig tart, minél kisebb az elhaladó bolygó tömege: egy Földdel összemérhető bolygó esetében mindössze néhány órán át látszik az exobolygó hatása. A teljes fényváltozást kimérve megbecsülhető a közelebbi csillag és a bolygó közti tömegarány, valamint a planéta pályasugara.
A módszer előnye, hogy az elektromágneses spektrum bármely tartományában alkalmazható, hátránya ellenben, hogy egy bolygó ilyen észlelésére a csillag körüli keringése során csak egyszer van lehetőség, hiszen kevés az esély arra, hogy az objektum mögött egy másik csillag is elhaladjon. A jelenség természeténél fogva elsősorban csillagokban gazdag helyeken alkalmazható.
A földfelszínen álló távcsövekkel eddig már 46 exobolygót fedeztek fel mikrolencse hatáson alapuló technikával, a szakértők ezért abban bíztak, a Kepler űrtávcsővel tíznél is több ilyen felfedezésre nyílik lehetőség. Sajnos a most kiesett napok pótlására nem lesz lehetőség, mert július másodika után az űrtávcső Naphoz viszonyított helyzete nem tesz már lehetővé a mikrolencsézés folytatását.
