Űrkorszaki szakik – ezek lesznek a jövő legmenőbb állásai

Megolajozhatom, főnök?

A trend persze nemcsak a logisztikára érvényes, a pénzügyi és biztosítási szektorban például hamarosan a munka 66 százalékát kommunikációs droidok vehetik át. Az Oxford Egyetem vészjósló prognózisa szerint az Egyesült Államokban a munkahelyek 47 százalékát automatizálhatják a következő 20 évben. A The Telegraph összesítése a legveszélyeztetettebb állások között említi a telemarketingest, a  hitelügyintézőt, a bankárt, az ingatlanügynököt, sportbírók, a portást, a titkárnőt és a szakácsot. A robotizális olyan gyors iramban zajlik, hogy a Gartner előrejelzése szerint 2018–ban már 3 millió embernek lesz robot a főnöke.

Mint a kocsis

Jó hír viszont, hogy rengeteg új állás jöhet létre a következő években. Ezekről egyelőre csak sejtéseink lehetnek: egy örökérvényű statisztikai törvény szerint a mai diákok 65 százaléka olyan munkakört fog betölteni, ami még nem is létezik – gondoljunk csak arra, hogyan váltották le annak idején a kocsisokat a taxisofőrök, azokat pedig lassan a közösségi sofőrök (a hasonlat annyiban sántít, hogy a sofőröket is kiszorítják a robotok).

Ostoros Uber Népszabadság

De mielőtt még bárki robotszerelésre adná a fejét, érdemes átnézni, milyen álláshirdetésekre számíthatunk egy évtized múlva. Egy közelmúltban megjelent prognózis szerint – melyet statisztikai adatok, felmérések és vezető üzletemberekkel készített interjúk alapján állított össze a Microsoft és a The Future Laboratory – egészen elképesztő szakmákat kell majd kitanulnunk, ha 2025–ben is dolgozni szeretnénk.

Íme, 2025 legmenőbb állásai:

Világmérnök

A Microsoft szakemberei abból indulnak ki, hogy a virtuális valóság (VR), illetve kiterjesztett valóság (AR) technológia hamarosan kinövi a játékipart, és általában a fogyasztói elektronika – tehát tulajdonképpen az egész életünk – szerves részévé fog válni. A CCS Insight előrejelzése szerint 2017–ben több mint 12 millió VR–sisakot és -szemüveget adnak majd el világszerte. A Superdata adatai pedig azt mutatják, hogy 2020–ra a globális VR–piac 40 milliárd dollárosra fog hízni. Kínában már most is nagyjából 200 VR-startup szívja el a legtehetségesebb dizájnereket, a folyamatot jól jelzi, hogy a VR-szaktudású munkaerőt kereső álláshirdetések száma 2014 óta 800 százalékkal emelkedett a világon.

VR-bemutató a 2016-os taiwani Computexen Tyrone Siu / Reuters

A következő évtized során tehát egy teljesen új iparág születhet. A Microsoft elemzése idézi Kevin Kellyt, a Wired technológiai magazin alapítóját, aki szerint

a VR lesz a következő domináns platform az okostelefonok után.

Mindezek alapján úgy saccolják, hogy 2025-re a virtuális valóság lesz az a tér, ahol felhasználók tízmilliói dolgoznak, játszanak és tanulnak. Ebből következik, hogy az egyik legkeresettebb szakma a VR–mérnök lesz (ez szerepel a Microsoft-előrejelzés első helyén). De nem a mai Pokémon-tervezőkre kell gondolni, hanem inkább az Eredet című sci-fiben megálmodott állásra: olyan szakemberekre, akik egyszerre rendelkeznek a játéktervezők, az építészek, a várostervezők és a tájépítészek szaktudásával, így olyan virtuális világot képesek teremteni, amiből senki sem akar majd kiszállni. Valahogy így:

Az első ilyen képzést az ausztráliai Deakin University kínálja, ahol most ősszel a világon elsőként indítanak VR-mérnöki egyetemi szakot.

Használati útmutató

Békével jött? Reuters

Míg Magyarországon leragadtunk a kötelező erkölcstanról folytatott vitánál, a világ előrehaladottabb szegleteiben már az ember-robot illemtan bevezetését fontolgatják.

A Microsoft előrejelzése szerint a második ipari forradalomként is emlegetett robotikai áttörés kikényszeríti az együttélés szabályainak kidolgozását is. Fel kell készíteni ugyanis az embereket a robot személyi asszisztensek, bolti eladók, ügyfélszolgálati kapcsolattartók és recepciósok fogadására – és viszont.

Ön hagyná, hogy egy "robot nővérke" - mint a képen látható Pepper - megfogja az újszülött csecsemője kezét? Francois Lenoir / Reuters

2025–ben ezért már nem csak robotikai mérnökre, karbantartókra és mesterségesintelligencia-szakértőre lesz szükség. Megnövekszik majd a kereslet olyan "viselkedéstechnikai tanácsadók" iránt is – ahogy a Microsoft prognózisa nevezi őket –, akik az embereket tanítják a robotokkal való együttélésre, a robotokat pedig a humánus viselkedésre.

Az ember-robot kapcsolat egyik alapelve az lehet a Microsoft-előrejelzés szerint:

"ha egy robot képes megélni a szenvedést, akkor nem szabad kínozni és fordítva: a robot sem bánthat embert és meg kell akadályoznia, hogy az embereknek bántódásuk essék".

Az Asimov-féle robotikai törvényeket tehát lassan a pszichológusok és erkölcstanárok is kezdhetik bemagolni, ha lépést akarnak tartani a korral. Egyelőre ilyen viselkedéstechnikai képzés még nincs, de Németországban már 200 millió eurót fektettek a téma kutatásába.

Digitális kultúrdíler

A technológiai forradalom a médiát is felforgatja. Szinte követhetetlenek a trendváltások, most például a fiatalok körében az Instagram, a Pinterest és hasonló, képalapú alkalmazások már gyorsabban terjednek, mint az inkább szövegalapú közösségi hálózatok (Facebook, Twitter). A húszas évekre már a vizuális tartalmak dominálhatják a digitális kommunikációnkat, így már 2018–ban óriási kereslet lesz a multimédia művészek, animátorok, illusztrátorok iránt mindazon cégeknél és intézményeknél, amelyek a Z-generációt szeretnék megszólítani és bevonni, számukra kulturális értékeket közvetíteni. 

Látogató a NASA Úticél: Mars című virtuális kiállításán NASA/JPL-Caltech/Microsoft

Az írástudás persze alapkövetelmény marad, de többek között a zeneszerkesztéshez, programozáshoz és a kiterjesztett valósághoz is kell majd érteniük a jövő multimédiás kommunikátorainak és kurátorainak (lásd a Louvre virtuális tárlatát), akiket az amerikai előrejelzés digitális kulturális kommentátorokként aposztrofál.

Szabadúszó biohacker

A technológiai fejlődésnek köszönhetően a tudományos kutatás is kitört elefántcsonttornyából. A nyílt forrású platformok és a temérdek mennyiségű információt tartalmazó online tudástárak kombinációjával diákok és amatőrök milliói számára váltak hozzáférhetővé nemcsak a tudományos felfedezések eredményei, de a kutatásokban való részvétel lehetősége is.

Ez a folyamat szülte meg a "civil tudóst" (citizen scientist) és a közösségi tudományt, aminek jóvoltából ma is figyelemre méltó felfedezéseket tesznek lelkes amatőrök (lásd a Zooniverse közösségi platformot, ahol a bolygóktól a régészeti leletekig rengeteg felfedezésnek lehet bárki a részese).

A jövő állásairól szóló prognózis jó pár konkrét példát hoz fel a közösségi kutatás bámulatos fejlődésére:

– a nyílt forrású génszerkesztő eszköz, a CRISPR segítségével tudósok ezrei dolgoznak együtt olyan betegségekre keresve ellenszert, mint a skizofrénia, a depresszió, az autizmus, vagy az Alzheimer-kór;

Dolly még csak a kezdetet jelentette a klónozásban Jeff Mitchell / Reuters

– az amerikai Genspace Biohacking Lab elindította az első olyan nonprofit közösségi labort, amiben szabadúszú biológusok, biomérnökök kapnak lehetőséget és eszközöket, hogy a hivatalos intézetekben nem kifizetődőnek, vagy túl merésznek minősített kísérleteiket elvégezhessék;

– a Bento Bio startup idén indította közösségi finanszírozásból az első mobil DNS-labort, ahol a résztvevők halálos betegségeket éppúgy tanulmányozhatnak, mint a krikett fejlődését az Alpokban.

 A húszas évekre a "civil tudomány" már több millió biológushallgató számára kínálhat karriert, hogy csak egy területet említsünk.

A civil tudományt már tanítják is. A Biohack Academy a Waag Society Amsterdam nyílt forrású képzése, ami a világ összes laboratóriuma előtt nyitva áll. Azt tanítják a diákoknak, hogy állítsanak elő otthon ételt, gyógyszert, fűszert, gombát, vagy akár üzemanyagot házi alapanyagokból.

A hobbitudósok világa 2025-re egy globális szektorrá izmosodhat, ami szabadúszó állásokat kínál majd egyetemisták millióinak.

"Fogadni mernék, hogy 20 éven belül egy biohacker megteremti az unikornist"

– idézi a Microsoft tanulmánya Hank Greely-t, a Stanford University biomérnökét.

Kreatív adatbányász

Már ma is minden képzeletet felülmúló mennyiségű adatot gyűjtenek és továbbítanak környezetükről – rólunk is – a digitális eszközök. 2025-re már több milliárd ilyen eszköz figyeli majd életünk minden mozzanatát: újratöltik az élelmiszerkészletünket, monitorozzák az alvási szokásainkat, szervezik a munkánkat és kihívják a mentőket, ha elesünk a fürdőszobában. Ezzel az interneten tárolt, illetve közvetített adatmennyiség (a Big Data) is exponenciálisan növekszik, az IDC Research prognózisa szerint "a dolgok internetének" (IoT) világpiaca a 2013–as 1,9 trillió dollárról 7,1 trillióra bővülhet 2020-ra.

Ezt a bődületes információmennyiséget ma sem könnyű menedzselni, de az igény megvan rá: az IoT szoftverfejlesztők iránti kereslet az idei évben 215 százalékkal növekedett. A Big Data, illetve IoT egyedül Nagy Britanniában 182 ezer új munkahelyet teremthet 2020-ig. De nem csak az infrastruktúra működtetéséhez kellenek a szakemberek: egy teljes hadsereg sem lesz elég arra, hogy az adatbányából kihalássza az érdekességeket és közérthetően továbbítsa azt a felhasználóknak.

Okosház-felügyelet mobillal: valakinek értenie is kell az adathalmazt Thinkstock

A jövő szakemberét a jelentés "a dolgok internete adatkreatívnak" hívja, az elnevezés tulajdonképpen egy kreatív online adatbázis-kezelőt jelöl, aki nemcsak kibányássza a hasznos információkat, hanem megtalálja az adatáradatban rejlő mintázatokat, majd mindezt könnyen emészthető sztorikba csomagolja. Erre az állásra tehát olyan adatelemzők jelentkezhetnek majd, akik a fent említett digitális médiamunkások képességeivel is rendelkeznek.

"Ezek a kreatív szakemberek lesznek a mi fordítóink, akik az adatokat 3D és VR infografikákká, illetve képekké alakítják, és megtanítanak bennünket, hogyan éljünk egészségesebben, hogyan spóroljunk az energiával, vagy hogyan vezessünk biztonságosabban" – magyarázta Tom Savigar, a The Future Laboratory munkatársa.

Alienvezető

A Virgin Galactic magán űrvállalat az elsők között fog űrturistákat szállítani

Egy másik, kialakulóban lévő iparág az űrturizmus. Már 1-2 év múlva elindíthatják az első charterjáratokat, így hamarosan elérhető luxussá válhat a Föld körüli nyaralás, vagy a Nemzetközi Űrállomás meglátogatása. A jövőben ezért már (remélhetőleg) nem abból kell vizsgázniuk az idegenvezetőknek, hogy hányszor adták át a Várkert Bazárt, hanem abból, hogy milyen stílusban épült az első űrhotel.

A Bigelow felfújható űrhoteljének prototípusát nemrég csatlakoztatták a Nemzetközi Űrállomáshoz Bigelow Aerospace

Ahogy a Microsoft jelentése fogalmaz:

"az űrtúravezetőknek kimerítő ismereteik lesznek a Föld körül keringő műholdak ezreiről és az elhagyott régi űrhajóroncsokról, hogy pontosan megtervezhessék az első Földön kívüli túrákat".

Emlékszerkesztő

A húszas évek végére a ma még kísérleti stádiumban lévő agyi interfészek, implantátumok is betörnek a piacra, tömegek számára téve hozzáférhetővé egymás gondolatait, emlékeit és álmait. Ez a technológia újabb szintre emelheti a virtuális/kiterjesztett valóságot, agyunk összeköttetésével akár egy közös tudat is létrejöhet, vagy akár személyre szabott álmok letöltése, virtuális nyaralások is lehetővé válhatnak, mint az Emlékmás című Scwarzenegger-filmben.

A rendszer használatában a "személyes tartalomgyártó" fogja segíteni a felhasználókat. A Microsoft azt jósolja, hogy a jövő szakemberei afféle memóriakurátorként elhunyt hozzátartozóink emlékeiből készítenek majd válogatásokat. Ezek a galériák válthatják majd a családi fotóalbumokat, azzal a különbséggel, hogy az emlékgyűjtemények nem a szekrényben porosodnak majd, hanem az implantátumokkal megnövelt kapacitású agyunkban - a fülünk mögött a kispolcon. A bizarr jövőképet a Vágott verzió című film már előrevetítette:

Őslényparkőr

2025-re a természetes ökoszisztémákat a végletekig kiszipolyozzuk, ahogy a világ próbál megbirkózni 9 milliárd, erőforrásra éhes, megapoliszokban élő emberrel. A hagyományos környezetvédelmi megoldásokkal ezt a kihívást már nem lehet kezelni, itt jönnek a képbe az "újravadonosító stratégák", azaz olyan környezetmérnökök, akiknek szakterülete a lelakott, kizsigerelt ökoszisztémák újraélesztése. Rég kihalt állatokat és növényeket támasztanak majd fel és "asszisztált migrációval" telepítenek át fajokat. További feladatuk lesz a régi gyártelepek, elhagyott iparvárosok és kiaknázott szénbányák bezöldítése, újravadonosítása.

Energiaraktáros

A húszas évek közepére a klímaváltozás és a természeti erőforrások kiaknázása kikényszeríti a szénalapú gazdaság átállítását megújuló energiaforrásokra. A folyamat egyik fő akadálya az energiatárolási kapacitás hiánya lesz. Ezért a jövő energiafejlesztőinek – a "fenntartható energia innovátoroknak" – lesz a feladatuk, hogy kitalálják, hogyan tároljuk az energiát, amikor éppen nem fúj a szél és nem süt a nap (erre már most is vannak biztató kezdeményezések, lásd a Tesla háztartási akksiját). 

A Tesla új akksija már most is egész háztartásokat kiszolgálhat Patrick Fallon / Reuters

A feltalálóknak a Mengyelejev-táblázatot kell majd végignyálazniuk, kombinálva a kémiai elemeket és szerves anyagokat, hogy újfajta akkumulátorokat fejlesszenek. Szintén az ő feladatuk lesz a szupergyors töltőállomások felügyelete, amelyek megjelenése a hiperurbanizáció és a már említett "dolgok internete" folyamat miatt megnövekvő energiaigény elkerülhetetlen következménye lesz. 

Testdizájner

A következő két évtizedben a biológiai fejlődésnek köszönhetően a váható élettartam 100 év fölé emelkedhet, ahogy a szövetek és szervek növesztése mindennapossá és megfizethetővé válik. A pop-up testboltokban dolgozó "ember-dizájnerek" személyre szabott végtagokat, izomzatot, bőrt terveznek majd, hogy egzotikusabb kinézetet kölcsönözzenek a vásárlóknak, vagy mondjuk erősebb combizmokat az atlétáknak.

3D nyomtatóval készült arc - van még mit csiszolni rajta Reuters

Mondjuk, mire idáig eljutunk, azt fogjuk kívánni, bárcsak robotok vennék el a munkánkat.