A történelmi találkozással első ízben sikerült elérni a titokzatos égitestet, amelyről az űreszköz a találkozó rövid ideje alatt rengeteg adatot rögzített, és ezeket visszaküldi a Földre. A kutatók úgy programozták a szondát, hogy energiáját a találka idejére csak az adatfelvételre koncentrálja, és csak a Plútó elhagyása után kezdje meg az információ továbbítását a marylandi Laurelben lévő irányító központba.
A mintegy 150 nagy felbontású fotó a tegnapi nap során érkezett meg a Földre. A már hétfőn
770 ezer kilométerről készített kép is ezerszer jobb, mint amit eddig bármilyen távcsővel vagy akár a Hubble-űrteleszkóppal készítettek.
Egyesek szerint ezután akár arra is sor kerülhet, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió az égitestet visszaminősíti bolygóvá, már ha ennek különösebb jelentősége lenne.
Az első fotón egy változatos, az egyenlítői területein övszerűen elhelyezkedő sötét foltokkal tarkított világos vöröses égitest tűnik fel, melynek átmérőjét az új adatok fényében két kilométerrel 2370 kilométerre növelték. A most befutó további adatoktól a program irányítói még számos felismerést várnak. Annyi már kiderült, hogy a műszerek a Plútó északi pólusa közelében nagyobb mennyiségű nitrogént mértek, ami valószínűleg a bolygó egyenlítői melegebb területein párolog ki, és a sarkokon megfagy.
A szonda Charonról készült felvételein pedig egy nagy becsapódásokkal tarkított holdfelszín látható. Ezzel a randevúval az űrkutatás jelentős korszaka zárul le. A Naprendszer ötven éve, Kennedy elnök idején indult felderítése során mostanra sikerült mindegyik bolygót űreszközzel megközelíteni. Az eredményhez a világhírű fizikus, Stephen Hawking is gratulált.
|
A megszerzett információk minden tekintetben újnak számítanak
Forrás: NASA |
A 2006-ban felbocsátott New Horizon a Plútó és öt holdjának megfigyelése után továbbrepül majd a Naprendszer külső részén lévő kisbolygóöv, a Kuiper-öv felé, melynek a Plútó végül is a legnagyobb tagja, s energiájától függően meglátogathatja annak egy vagy két további égitestét. A szonda egyébként a Földről indított eddigi leggyorsabb űreszköz: az Apolló űrhajóknál tizedannyi idő alatt, mindössze kilenc óra repülés után érte el a Holdat, s 4,7 milliárd kilométeres eddigi útján végig nagy sebességgel, óránként 58 ezer kilométerrel repült.
A radioaktív plutóniummal üzemelő, ebédlőasztalnyi New Horizon hét fedélzeti műszerének a Plútó és holdjainak összetételéről, légköréről szerzett információi minden tekintetben újnak számítanak, mert eddig csak azt tudtuk, hogy a Naprendszer kilencedik tagját szilárd kőzet alkotja, amit vastag jég borít, csekélyke légköre pedig alapvetően nitrogénből áll.
A legújabb adatok szerint a bolygó sűrűsége kisebb, és nagyobb a jég aránya, mint hitték.
A Plútó népszerűségét, melyet talán a népmesei legkisebb fiú bája és a végtelen előtti utolsó, valamennyire ismert „útcölöp” titkának együttes hatása erősít, a mostani űrkaland nem fogja halványítani.
