Az otthonvédő szervezet felháborítónak tartja azt is, hogy
az 56 ezer forint nyugdíjból élő idős embertől 64 ezer forintot követel az őt kilakoltató végrehajtó.
A közleményt némiképp árnyalja, hogy a Magyar Szociális Fórum nagyvonalúan elsiklott az ügy néhány korántsem mellékes részlete felett. Ez mindjárt a takaros terézvárosi bérház kapujában kiderül: első ottjártunkkor, még kedden délelőtt már a bejáratnál gyomorforgató bűzbe ütközni. A szag pedig egyre elviselhetetlenebbé válik, ahogy közeledünk az idős férfi, Hüvelyes Lajos földszinti lakásához. A bejárati ajtón több üveg kitört, a réseken háborítatlanul áramlik ki a fekália bűze, ami aztán megreked a ház lépcsőházában, udvarán. Pár perccel később nyílik az ajtó: idős, zavart tekintetű férfi botorkál ki. Papucsát, nadrágját, pólóját barna, nedves foltok borítják.
– Tiszta szar az egész ember. Ahogy a lakása is.
Mert soha nem viszi ki a kutyáját, az a szerencsétlen jószág ott végzi el a dolgát – súgja a férfi közvetlen szomszédja, egy nyugdíjas asszony, aki könnyeivel küszködve fűzi hozzá: – Nekem is ebben a mocsokban és bűzben kell élnem évek óta. Naponta többször felsúrolok az ajtók előtt, de hiába, így is úgy néz ki, és úgy bűzlik minden, mint a budi.
Percek múltán egy másik szomszéd is előkerül: – Ötven éve élek itt, de már nem bírom tovább, elköltöznék. De hát elmenni sem tudok! Ha jönne egy vevő, az már a kapuban kifordulna a házból a bűz miatt.
A két asszony azt mondja: a férfira régóta rá sem néz senki, de a hét elején váratlanul jött valaki, aki „elkezdte kilapátolni a szart”, szóval talán valami történik végre. Kiül a csalódottság az arcukra, amikor megtudják: a Magyar Szociális Fórum hirdetett szerdára sajtótájékoztatót, alighanem azért takarítottak a lakásban.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Noha négy kukát is telepakoltak, a szerdai sajtótájékoztatóra sem sikerült érdemben javítani a helyzeten. A lépcsőházban maradt a bűz, és még a Magyar Szociális Fórum alapítója, Simó Endre is azt javasolja, mindenki takarja el száját, orrát egy ronggyal, ha belép az idős ember lakásába. A helyzetről sokat elárul, hogy az undor még az újságírók kíváncsiságát legyőzi. A küszöbön is csak néhány másodpercig lehet kibírni: a kis lakás előterében barna lé kavarog a kövön, a falak feketék, mindent mocskos massza borít, kábelek, vezetékek hálózzák be a szobát, a szag, a bogarak sokasága elviselhetetlen.
Simó Endre rövid sajtótájékoztatót tart a bűzben, és kijelenti,
a kialakult helyzetért az önkormányzat a felelős,
mert nem segítette az idős embert, most pedig az utcára is tennék. Az őt hallgató lakók háborognak, s valaki közbeszól: – Ha segíteni akar, akkor ne sajtótájékoztatót tartson, hanem takarítson ki mindennap nála!
A lépcsőházban a kerület álláspontja is kiderül. A hivatal munkatársa közleményt oszt ki, amelyben azt írják, a Magyar Szociális Fórum „szociális demagógiára” épít, állításaival szemben a terézvárosi családsegítő rendszeresen segítette a férfit. Adtak élelmiszercsomagot, többször, utoljára az idén márciusában kitakaríttatták a lakást, ráadásul a gondozási központ is felkínálta segítséget, ezt azonban a férfi visszautasította.
– Sok mindenben segíthetünk, de a szociális munkásoknak, a családsegítő központnak nem az a feladata, hogy napi rendszerességgel, ráadásul ilyen körülmények között takarítsanak. És azt sem szabad elfeledni, hogy a ház lakói 2004 óta panaszkodnak a férfira, életkörülményeire, a bűzre. Nekünk az ő érdekeiket is figyelembe kell venni – magyarázza a ház udvarán Járási László, a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. főosztályvezetője, és hangsúlyozza azt is: – Hüvelyes urat egy korábbi eljárás során megvizsgálták, és nem szorul gyámságra. Bár továbbra is segítenénk abban, hogy bentlakásos szociális intézménybe kerüljön, ő dönthet, s ezt eddig mindig visszautasította.
– Miért nem akar otthonba költözni? – kérdezzük a lépcsőházi szócsatát zavartan, idegesen figyelő Hüvelyes Lajost, aki koszos farmerban támaszkodik a falnak.
– Félek. Egyszer bevittek a kórházba. Ha ott maradok, meghalok.
Tudom. Láttam, hogy a hozzám hasonló emberek sorra meghaltak ott. Óránként vitték ki a hullákat. Nem megyek sehová – feleli ingerülten.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Simó Endrének felvetjük, ezúttal talán téved, úgy tűnik, jobb helye lenne egy otthonban a férfinak, hiszen magáról és kutyájáról sem tud már megfelelően gondoskodni, ráadásul sokak életét teszi pokollá. A férfi azt feleli: – Hüvelyes úr tudatában van cselekedeteinek, maga dönthet a sorsáról. Ezt el kell fogadnunk.
Azért pedig senkit nem lehet kilakoltatni, mert félig béna, és ezért nem tud takarítani.
A sajtótájékoztató véget ér, de semmi nem változik. A Magyar Szociális Fórum nem enged, alkotmányos alapjogokra hivatkozva harcol a férfi otthonáért. Az önkormányzat sem visszakozik: a lakók és a férfi érdekeire hivatkozva otthonban helyeznék el az idős embert, a kilakoltatást pedig nem függesztik fel. És marad a bűz is, ami megüli a takaros terézvárosi bérház lépcsőházát, udvarát.
