Tudományos szeánsz keretében megidézték egy 5 ezer éves férfi hangját. Pont olyan ijesztő, mint amilyen a halála lehetett.
hirdetés
Thilo Parg/Wikimedia Commons
Huszonöt éve találták meg Ötzi, az ötezer éves ősember múmiáját az Ötz-völgyi Alpokban, de még mindig szolgál meglepetésekkel.
Ötzit egy német házaspár találta meg az olasz-osztrák határ mentén, 3200 méteres magasságban. A rézkorban jégbe fagyott holttest a legősibb, teljes épségben megmaradt emberi múmia, ezért tudósok sokasága tanulmányozza immár 25 éve. A "Jégembert" tüzetesen átvizsgálták: azonosították a DNS-ét, megvizsgálták a gyomra tartalmát, helyreállították a tetoválásait, a ruházatát, analizálták a vérsejtjeit, megtalálták élő rokonait. Így mára az élete szinte nyitott könyv.
Mint kiderült, az 5300 évvel ezelőtt élt ősember egy sor betegségben szenvedett, mielőtt 45 éves korában meggyilkolták. Többek között laktózérzékeny volt, szúvasak voltak a fogai, gyomorfekéllyel, köszvénnyel és érelmeszesedéssel küszködött, férges volt, mindez gerincferdüléssel és Lyme-kórral súlyosbítva.
Azt is megfejtették, hogyan öltözködött a rézkori vadász: medveszőr kucsmát, irhabundát és kecskebőr lábszárvédőt hordott, mellette pedig találtak egy száraz fűből fonott köpenyt, amit esőkabátként használhatott. Ötzi testén egyébként összesen 61 tetoválást azonosítottak (ezek többsége vízszintes, illetve függőleges vonalakból áll, és valószínűleg terápiás célokból festették fel, mivel többségük a gerincferdülés tájékán csoportosul).
Feltárták továbbá, milyen eszközöket használt Ötzi: tiszafából készült íjjal és ostorménfa nyilakkal vadászott, a nyílhegyek tűzkőből készültek a tegez pedig gímszarvasbőrből. Baltáját toscanai rézből kovácsolták, ezen kívül egy kőrisfa nyelű, tűzkőből készült tőr is volt nála. Felszereléséhez tartozott továbbá egy kezdetleges hátizsák, amiben egy nyírfakéregből készült edényt, egy csontárt, valamint tűzkőpengéket, fenőköveket, gyújtótaplót és egy lyukas követ (valószínűleg amulettet) tartott.
Ötzi halálának körülményei még ennél is különösebbek: a Jégembert többször megverték, megkéselték, leütötték, több bordáját eltörték, majd egy orvlövész lesből hátba nyilazta. Végül elvérzett, majd megfagyott.
hirdetés
Ötzi DNS-ének és vérsejtjeinek elemzésével azt is kiderítették, hogy az ősember távoli rokonai ma is élnek. Nyugat-Ausztriában összesen 3700, véradóktól származó mintát elemeztek, amiből 19-ben megtalálták ugyanazt az egyedi genetikai mutációt, amivel Ötzi is rendelkezett.
Most egy újabb, még meglepőbb felfedezést jelentettek be Ötzivel kapcsolatban: rekonstruálták az ősember hangját.
A Discover Magazine tudósított róla, hogy az olaszországi Bolzano Kórház fül-orr-gégészeti osztályán CT-vizsgálatokkal sikerült helyreállítani Ötzi hangszálait, ez alapján pedig digitálisan rekonstruálták az ősember hangját. A kutatás eredményeit a múmia megtalálásának 25. évfordulója alkalmából tartott konferencián jelentették be az Bolzanóban.
Ötzi hangképző szerveit ugyan nem sikerült teljesen helyreállítani, csak a hangszálak hossza, hajlékonysága, valamint a hangcsatorna (toldalékcső) mérete alapján tudtak megközelítő eredményt elérni (a hangképzést emellett többek között a hangszálak sűrűsége és feszessége, valamint a szájpadlás és a torok puha szöveteinek összetétele, vastagsága is befolyásolja, de ezeket egy 5300 éves holttestnél már nem lehet megállapítani).
hirdetés
Az sem segítette a rekonstrukciót, hogy Ötzi karjával a torkán fagyott meg, a nyelvcsontja pedig kiugrott a helyéről. Minden esetre a kutatók arra jutottak, hogy Ötzi hangfekvése 100-15 hertzes frekvenciasávban mozoghatott, ami nagyjából megfelel egy mai férfi hangjának.
A szimulációban olasz magánhangzókat "adtak Ötzi szájába", bár ma sem tudják pontosan, milyen nyelven beszélt a Jégember.
A Múlt-kor portál idézte Rolando Füstöst, a bolzanói kórház fül-orr-gégészeti részlegének vezetőjét, aki elmondta, hogy egy speciális szoftver segítségével "elmozdították" a gleccsermúmia karját és koponyáját, úgy, mintha Ötzi állna. A szoftverrel rekonstruálták továbbá a csigolyákat és nyelvcsontot. Így végül megkapták a toldalékcső hangszalagokkal és a szájjal kiegészült, teljes modelljét, bár fontos információknak nem voltak birtokában.
A kezdetleges hangrekonstrukció fontos lépést jelent a régészetben - egyszer talán a múmiák saját hangjukon mesélhetik majd el a történetüket.