|
A H160-as az első teljesen kompozitból készült helikopter Pascal Rossignol / Reuters |
Sokatmondó, hogy a már említett Airbus Helicopters modellből először a polgári és kereskedelmi felhasználásra szánt verzió készül el, ezt követi a hosszabb tervezési idővel megjelenő harcászati felhasználásra alkalmas verzió. Guillaume Faury szerint a városon belüli és az egymáshoz közeli városok közötti személyszállításban is fontosabb szerepük lesz a helikoptereknek a jövőben, különösen ha sikerül tovább javítani a gazdaságosságon.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a helikopteres utazás hamarosan mindenkié lesz, de azt például igen, hogy üzleti utasok meg tudják majd fizetni. A piac különösen Ázsiára, valamint Kínára figyel, hiszen az ázsiai légterekben hamarosan lehetővé válik, hogy ne állami legyen a forgószárnyasokkal való repülés. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyártók számára Ázsia a lazítások pillanatától óriási piacot jelent: rossz a földi infrastruktúra, pörög a gazdaság, és az ázsiaiak mindent megadnak a luxusért.
A Sikorsky, az Agusta Westland és az Airbus Helicopters is gőzerővel dolgozik a fejlesztéseken, az egyik leglátványosabb, egyszersmind már repülő fejlesztése az Airbus H160 modellje, amely éppen csak túl van a szűzfelszállásán, azaz azon a 45 percen, amelyet a felszállóhely közvetlen közelében, a levegőben töltött. Az első teljesen kompozit építésű, stílusos külsejű gép 160 csomós (300 km/óra) utazósebesség mellett 12 utast csaknem 193 kilométeres távolságra szállíthat, kutató-mentő változatban 20 perces tartalék mellett 833 kilométert repülhet.
A tervezéskor ügyesen kísérleteztek a rotorok néhány fokos megdöntésével, valamint a rotorlapátokon olyan aerodinamikai elemekkel operáltak a tervezők, amilyeneket az utasszállító repülőgépek szárnyvégein látunk. A „Blue Edge” főrotorlapátok 50 százalékkal csökkentik a külső zajt, és a repülési jellemzőktől függően mintegy százkilónyi többletterhelést tesznek lehetővé a hagyományos rotorlapátok használatához képest.
Az új, lépcsőzetesen elrendezett „biplane” vezérsík a mérnökök szerint javítja a manőverezőképességet, és jelentősen csökkenti az aerodinamikai hátrányokat lassú repüléskor és lebegéskor. Arra már számos példa volt, hogy kerekekkel ellátott futókon gördüljön egy helikopter, de hogy ez elektromosan behúzható legyen, az újdonság. A futó csökkenti a légellenállást, tehát a fogyasztást, ezáltal pedig növelhető a hasznos teher vagy a hatótáv. Bár a gép vezérlése nem teljesen fly-by-wire módú, a pilóták környezete futurisztikus: hatalmas, nagyfelbontású és helyenként érintőkijelzőkből áll össze a helikopter műszerfala. Az új gép a konzervatívabb építési elveket valló Agusta Westland AW139 ellenfeleként jelentkezik a piacon.
300 KILOMÉTER/ÓRA
Kompozitból ez az első helikopter, mely 300 kilométer/órás utazósebességgel képes 12 utast szállítani.