Lifi : fény az adatkábel végén

Mindebből a legtöbb problémát a falak átjárása okozza: a wifijel ugyanis az utcára is „kihallatszik”, és kódolás nélkül könnyen ellopható. Most képzeljünk el egy olyan rendszert, ahol az adattovábbítás eszköze nem a rádióhullám, hanem a látható fény. Utóbbi nyilván nem megy keresztül falon, nem kapcsolódik hozzá káros sugárzás, és mindenhol fogható, ahová a fényforrás ellát. Az említett londoni bemutatón az adó egy egyszerű LED-lámpa volt (ez tényleg alig fogyaszt valamit, szinte korlátlan ki- és bekapcsolást kibír, és messzire elvilágít), a vevő pedig egy kommersz, a barkácsboltokban is kapható napelem.

A működés megértéséhez már csak a bináris kód mibenlétét kell felidéznünk: az informatikában minden információegység lebontható egyesek és nullák sorozatára, ahol az egyes azt jelenti, hogy van áram, a nulla pedig azt, hogy nincs. Ezzel a lámpából és a napelemből álló adattovábbító egységnek is meg kell birkóznia: ha a lámpa felvillan, azt a napelem érzékeli, és a „van áram” (1) jelet továbbítja, ha pedig elalszik, akkor a „nincs áram” (0) jelet adja az adatfeldolgozó központnak, a számítógépnek.

Ez a gyakorlatban olyan gyorsan történik, hogy a szem csak a folyamatos fényt érzékeli, miközben az adattovábbító kapacitás, ahogyan Harald Haasnak, az Edinburgh-i Egyetem professzorának bemutatóján kiderült, másodpercenként akár 50MB is lehet (már 10 MB/s is kényelmes széles sávnak számít), sőt laboratóriumi körülmények között már 500 MB/s sebességet is sikerült elérni – ez a leggyorsabb wifi kapacitásának duplája.

A lifinél a wifi esetében gyakran fellépő elektromágneses kompatibilitás (EMC), vagyis a zavaró hatás föl sem merülhet, a víz alatti működés sem jelent problémát, a falak pedig nem egyszerűen leárnyékolják, hanem elállják a jelek útját, vagyis nincs szükség kódolásra ahhoz, hogy a szomszéd ne csatlakozzon rá a hálózatunkra. Ha viszont meg akarjuk osztani vele a netet, elegendő olyan helyre tenni az adót, ahonnan látszik a szomszéd ablaka.

A lifiben a piac is látja a fantáziát: a projekt eddig másfél millió fontnyi kockázati tőkét vonzott be, az újítást hasznosító pureLiFi cég becsült értéke a fenti összeg tízszerese.