Hírügynökségi jelentések szerint a pánik óriási volt, mindenütt holttestek, leszakadt testrészek és sérültek hevertek. A káoszt fokozta, hogy több szemtanú szerint a rendőrség könnygázt vetett be és akadályozta a mentők munkáját, így a tüntetők igyekeztek egymáson segíteni. Felvételek tanúsága szerin a civilek is részt vettek a sérültek ellátásában.
|
| A munkáspárt szimpatizánsai elhunytaik képeivel demonstráltak. Fotó: Umit Bektas / Reuters |
A merényletben áldozatul esett a kurdbarát HDP (Peoples' Democratic Party – Demokratikus Néppárt) több tagja is. A párt vezetője, Selahattin Demirtas nem sokkal a merényletek után már azt nyilatkozta, a kormány nacionalista politikáját tartja felelősnek a történtekért. A párt aktivistái közül többen azt állítják, nem is a robbantásokban sérültek meg, hanem rendőri erőszak áldozatai lettek – írja vasárnap a Reuters hírügynökség.
Később délután Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök rendkívüli közleményében terrorcselekménynek nyilvánította az ankarai robbantásokat, melyek – a többi merénylethez hasonlóan – Törökország egységét, testvériségét és jövőjét támadták.
Kinek a keze véres?
A szombati nap folyamán már világosan látszott, hogy a félelem és a kétségbeesés helyét a kormánnyal szembeni harag váltja fel. Még órákkal a tragédia után is tüntetők kis csoportja tartózkodott a helyszínen azt skandálva, hogy Erdogan gyilkos, pártja pedig meg fog fizetni a gyilkosságokért.
|
| Többezres tömeg az ankarai megemlékezésen. Fotó: Umit Bektas / Reuters |
Vasárnapra a csoportnyi haragos ember – akik előző nap a bel- és egészségügyi miniszterek konvoját is elűzték a helyszínről – többezres tömeggé fejlődött a Sihhiye téren. A „gyilkos Erdogant" és „gyilkos rendőrséget" skandáló tömeggel szemben felvonult a rohamrendőrség is. A parlament és a kormányzati negyed felé vezető főbb útvonalakat vízágyúkkal felszerelt rendőrségi járművekkel torlaszolták el.
Magas rangú biztonsági források szerint a szombati ankarai merényletek sok hasonlóságot mutatnak azzal a júliusi robbantással, melyet – a török kormány szerint – az Iszlám Állam öngyilkos merénylője hajtott végre a PKK fiatal aktivistái ellen a szíriai határhoz közeli Surucban. A merényletben 33 aktivista veszítette életét.
„Minden jel arra mutat, hogy a támadást az Isil (Iszlám Állam) követte el. Teljes mértékben az Isil-re összpontosítottunk" – nyilatkozta az egyik forrás a Reutersnek.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Kemal Kilicdaroglu, miután találkozott Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel, beszédében elmondta, hogy két öngyilkos merénylő követte el a robbantásokat (tegnap ez még bizonytalan volt), és mind a ketten férfiak.
Az állami Anadolu hírügynökség szerint Törökország-szerte 43 embert vett őrizetbe a rendőrség azzal a váddal, hogy közük lehetett az ankarai merénylet és más, végre nem hajtott támadások megszervezéséhez.
|
| Rendőrsorfal a tüntető gyászolókkal szemben. Fotó: Umit Bektas / Reuters |
A Habertürk napilap rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy mind a robbanóanyag típusa, mind a célpont kiválasztása az Iszlám Állam Délkelet-Törökországban működő szárnyára utal. Az viszont furcsa – teszi hozzá a hírügynökség –, hogy az akcióival kapcsolatban igen bőbeszédű terrorszervezet mind a suruci, mind az ankarai robbantásokkal kapcsolatban hallgat.
A kurdbarát ellenzék szerint a támadások mögött nem is az Iszlám Állam, hanem Erdogan áll, akinek jól jön a nacionalista érzelmek felkorbácsolása a november 1-én esedékes választásokra.
Davutoglu miniszterelnök szombaton még azt mondta, hogy a merénylet mögött kurd militáns csoportok és szélsőbaloldali szervezetek is állhatnak, de gyanú vetült olyan nacionalista szélsőséges csoportosulásokra is, melyeket sérti a kurdok függetlenedési mozgalma és ellenzik a kisebbségi jogok bővítését.
Selahattin Demirtas szerint viszont a kormány kezéhez tapad a vér, nemcsak az ankarai, de a suruci és a legutóbbi júniusi választások előestéjén, a HDP ellen Diyarbakirban elkövetett merényletek miatt is. A pártvezér állítja, hogy a hatóságok nem vizsgálták ki teljes körűen az utóbbi két támadást.
Nem maradnak el a választások
A HDP szombaton be is jelentette, hogy lemondja az összes kampányeseményét. Így tett Ahmet Davutoglu miniszterelnök a merényletet követő három napra, melyeket nemzeti gyásznapnak nyilvánítottak, a választási hajrá azonban folytatódik, és kormánytisztviselők vasárnap világosan kijelentették: november 1-én választások lesznek Törökországban, a biztonsági intézkedéseket azonban még jobban megszigorítják.
A NATO-tag Törökország július óta már így is fokozott készültségben van a délkeleti villongások és a Szíriában és Irakban egyre nagyobb területeket elfoglaló Iszlám Állam terrorszervezet folyamatos fenyegetése miatt.
A választásoktól Erdogan azt reméli, hogy az általa alapított, jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AK) visszanyeri abszolút többségét, amit 2002 óta tudhatott magáénak, csakhogy a júniusi parlamenti választásokon a DHP megerősödése miatt elveszített. A kormány legfőbb ellenfele azonban a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP, melynek vezetője, Kemal Kilicdaroglu a miniszterelnökkel történő találkozása után kifejtette: a bombázás miatt a bel- és igazságügyi miniszternek le kellene mondania, Demirtas pártját pedig nem szabadna háttérbe szorítani.
