galéria megtekintése

Kukába az ultra HD-vel?

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 04. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

Itt a sokkal fényesebb és kontrasztosabb Dolby Vision.

Új tévéforradalomról, a lapos tévék képalkotási technológiájának evolúciós ugrásáról írnak a nemzetközi technológiai fórumok a Dolby Vision tévék prototípusának megjelenése kapcsán. A készülék nem a pixelek, hanem a fényerő és a kontraszt frontján támad. A változás kétségkívül látványos, időközben azonban a tévézés elindult egy olyan irányba, ahol a képminőség egyáltalán nem számít perdöntőnek.

A Dolby Visiont még az év elején, a Las Vegas-i CES-en mutatták be, és kétségtelen, hogy nem szólt igazán nagyot. Hogy most mégis ezzel van tele a szaksajtó, az leginkább a prototípus megjelenésének köszönhető, immár ugyanis a „civilek” számára is nyilvánvaló, hogy ez a készülék olyasmire képes, amire a korábbiak nem. A főként a hangtechnikai megoldásairól ismert Dolby Laboratories készülékén sokkal szebb a kép, mint bármelyik másikon, annak ellenére, hogy a felbontása az eddigi csúcsot jelentő 4K-hoz (más néven ultra HD-hez) képest nem nőtt.

A Gizmodo – akinek a tesztelői először barátkozhattak meg közelről az újdonsággal – egy komplett képalkotás-történeti hátteret is rajzolt a bemutató köré. Ebből kiderül, hogy a mozik projektorai nagyjából 48 nitet (a fényerő mértékegysége) tudnak, a katódsugaras (CRT) és a lapos tévék százat, a legkorszerűbb LCD-panelek pedig talán 500-at, a Dolby Vision viszont négyezret. Szintén nagyot léptek előre a kontraszt terén: ezt a nehezen definiálható jellemzőt általában a legsötétebb és a legvilágosabb képpont fényessége közötti különbségként szokták leírni.

 

A valódi, azaz egy képen belüli kontraszt a mai tévéknél az 1:2000-es arány körül alakul, a Dolby Vision technológiájú készülék ennek a százszorosát nyújtja. A tesztelők szerint a képminőségben tapasztalható különbség nagyjából akkora, mint a legelső színes CRT-k és a mai 4K-s LED tévék között van. Ehhez – még egyszer hangsúlyozzuk – nem kellett hozzányúlni sem a felbontáshoz, sem a képfrissítés gyakoriságához (vagyis ahhoz a két paraméterhez, amelyek a legtöbb képjavító technika alapját jelentik), ami első pillantásra érthetetlenné teszi a látványos javulást.

Balra a Dolby Vision képernyője, jobbra egy jelenlegi csúcstelevízió képe
Balra a Dolby Vision képernyője, jobbra egy jelenlegi csúcstelevízió képe

A jelenségnek az a magyarázata, hogy a csúcskészülékek a felbontás és a képfrissítés terén már elérték vagy megközelítették azt a szintet, ahol a szem még érzékelni tudja a változást, a fényerő és a kontraszt esetében viszont még nagyon messze vagyunk a fizikai, illetve biológiai határoktól. Tehát hiába pakolunk egy adott felületre több pixelt, illetve hiába vetítenek elénk (a régi terminológiával élve) több képkockát másodpercenként, a szem és az agy már nem látja valósághűbbnek a képet.

Viszont a fényerőben még bőven vannak tartalékok (a 4000 nites Dolby Vision tévé tudásának a tízszeresével is kényelmesen meg tud birkózni az ember képfeldolgozó kapacitása), és ugyanez a helyzet a kontraszttal is, ahol még nagyjából négy nagyságrendnyi különbség van az új tévé és az érzékelt valóság között.

A Dolby Vision mögött lévő technikai háttér viszonylag egyszerű: sokezernyi, külön-külön szabályozott LED fényforrás világítja meg hátulról a televízió LCD-paneljét. Vagyis a képjavításhoz – szemben a pixelek vagy a frissítés többszörözésével – alig kell növelni a megjelenítéshez szükséges információtartalmat.

Ez azért lehet lényeges, mert a képminőség ma már sokszor hálózati kapacitás függvénye is, a Dolby Visionhoz viszont nem kell új kábelrendszereket építeni. A tévéiparra amúgy ráférne már egy olyan új technológia, amely vásárlásra csábítja a közönséget: az eladások évek óta csökkennek, és a televíziózás történetében először már a 2012-es olimpia, illetve az idei labdarúgó-világbajnokság sem hozott látványos élénkülést.

A fejlett piacokon a tévénézés a nagy képernyőt igénylő közösségi tevékenységből egyre inkább egyéni szórakozási formává válik, amelynek a tablet vagy a laptop a színtere, sokszor a mai csúcstévéknél sokkal gyengébb képminőséggel. A Dolby Vision előbb-utóbb természetesen az informatikai eszközökbe is beköltözhet, ez a lépés azonban a televíziógyártásnak nem a megmentője, hanem sokkal inkább a végnapja lesz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.