Mint kiderült, a pandák energiatakarékos életmódjának oka a táplálkozásukban és az emésztőrendszerük egyedülállóságában keresendő. Hiába esznek ugyanis egész nap, a bambuszból nagyok kevés tápanyagot képesek hasznosítani, ráadásul a pajzsmirigyük is alulműködik más, hasonló testméretű medvékhez képest. A fogságban tartott pandák állati fehérjéhez sem jutnak hozzá, ami egyébként része az étrendjüknek. A természetben halat, apróbb gerinceseket, tojást, mézet és jamgyökeret is fogyasztanak, bár a menü nagy részét nem túl tápláló, napi 10-20 kilogrammnyi bambusz teszi ki.
A fogságban tartott pandák idejük 33 százalékát töltik aktivitással, míg vadon élő társaik a napjuk majdnem felét kiteszi a mozgás. Ugyanakkor a vad pandák GPS-es követése során kiderült az is, hogy az óriáspanda általában is kevésbé mozgékony, mint a többi medve. A vadonban is lassan, komótosan közlekednek.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
John Speakman professzor, az Aberdeen Egyetem munkatársa azt mondja: „A pandák sok energiát megtakarítanak azáltal, hogy takarékosak a fizikai aktivitást tekintve. A GPS nyomkövetőkkel ellátott pandák révén felfedeztük, hogy idejük felét pihenéssel töltik, és átlagosan csak 20 métert tesznek meg egy óra alatt. Azonban nem csak az alacsony aktivitás miatt lassú az anyagcseréjük; az aktív panda metabolikus rátája még mindig alacsonyabb, mint a mozdulatlan emberé. Úgy találtuk, hogy az alacsony anyagcsere korrelál a pajzsmirigyhormonok alacsony szintjével, ami egy a pajzsmirigyhormonok szintézisének útvonalához kapcsolódó genetikai mutáció eredménye, és ez egyedül a pandáknál fedezhető fel."
A pandák a hasonló testméretű medvefélékhez, például a fekete medvékhez képes olyan alacsony pajzsmirigyhormonszinttel rendelkeznek, mintha hibernálva lennének.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az embernél – és úgy tűnik, az óriáspandánál is – a csökkent pajzsmirigyműködés jelei a súlygyarapodás, a fáradtság és a depresszió. Minden ezer nőből 15 és minden ezer férfiból egy küzd ezzel a problémával.
Az energiatakarékos üzemmód egy másik magyarázata, hogy a pandák agya, mája és veséi kisebbek, mint az azonos méretű emlősökéi. A lajhártól eltekintve csak két olyan faj van a világon, melynek méretéhez képest alacsonyabb az energiafelhasználása, mint az óriáspandáé: az ausztrál sziklapatkány és a sivatagi aranyvakond. Ám a kutatók szerint lehet, hogy ez a két rágcsáló „csal", mivel a vizsgálatok során gyakran mozdulatlanná dermednek. Ilyenkor az állatok pulzusszáma és testhőmérséklete is csökken, ami energiatakarékos üzemmódot jelent. A pandák azonban nem csinálnak ilyet.
Azon kevés tevékenységek egyike, melyekre a pandák sok energiát fordítanak, a vizelés. Naponta nagyjából öt liter vizeletet termelnek, mellyel a területüket jelölik ki szorgalmasan.
Nappal alszik, éjszaka él
Az óriáspanda nem alszik ugyan téli álmot, mint más medvék, viszont nem is égeti két végéről a gyertyát. A nagytestű fekete-fehér medve nappal alszik, szürkületkor ébred, és éjszaka aktív. Már ha beszélhetünk aktivitásról. A pandákat azért is tartják hírhedten lustának, mert ülve esznek. Táplálékukat a hasukon támasztják meg, így mellső mancsaik szabaddá válnak a táplálkozáshoz. Van egy hatodik ujjuk is, ami a hüvelykujj szerepét tölti be, ezzel tudják ügyesen megfogni a vaskos bambusztörzseket. A bambuszbozótban alagutakat készítenek a táplálkozási hely és az alvóhely között. Vándorútra a hidegebb évszak beköszöntével kerekednek, ilyenkor az alacsonyabban fekvő területekre húzódnak vissza és az útjukba kerülő fákat karmolászva, levizelve jelölik ki az útvonalat, melyen majd visszatalálnak.
A kínai tudósok észrevételeire reagálva Chris Packham, a BBC egyik rádióműsorának műsorvezetője az mondta, a panda egy evolúciós zsákutca. Ez a következtetés azonban helytelen – mondta Wei Fuwen, a pandákkal kapcsolatos kutatásból született publikáció egyik szerzője a Daily Mailnek. A kutató rámutatott, hogy a pandák már nyolcmillió éve gyakorolják a túlélést, és a bambuszra csak az elmúlt kétmillió évben szoktak rá, amikor az ember elkezdte elhódítani az élőhelyeiket.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az óriáspanda az egyik legveszélyeztetettebb faj a világon, nem véletlenül választotta kabalaállatául a Természetvédelmi Világalap. A faj kizárólag Közép- és Dél-Kínában él, jelenleg nagyjából 1600-3000 egyed ballag az szubtrópusi erdős hegyvidékeken.
Megdőlt egy pandamítosz
A visszahúzódó természetűnek tartott panda a legfrissebb kutatási eredmények szerint nem is olyan magányos lény. Valójában nagyon is társaságkedvelőek, szívesen találkoznak egymással, bár saját területükön egyedül élnek.
Erre a Michigani Állami Egyetem kutatói figyeltek fel azután, hogy elfogtak és nyomkövető nyakörvvel láttak el öt vadon élő pandát.
Három felnőtt nőstény, Pan Pan, Mei Mei és Zhong Zhong, egy fiatal nőstény, Long Long és egy hím, Chuan Chuan mozgását két éven át követték figyelemmel a délnyugat-kínai Wolong Nemzeti Parkban. A megfigyelés egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy rájöttek, a magányosnak tartott pandák elég sok időt töltenek együtt a párzási időszakon kívül is. Ilyenkor nem csinálnak semmi különöset, csak úgy „együtt lógnak" – írja a Daily Mail.
