galéria megtekintése

Jönnek az új formájú, hibrid repülőgépek

2 komment


Palugyai István

Az új utasszállító repülők kisebb módosításokkal egyelőre a több mint fél évszázada változatlan formára hajaznak, ám a nagy gyárak fejlesztőmérnökei teljesen új formákon, másféle meghajtási módokon gondolkoznak. Az Airbus kutatásért és technológiai fejlesztésért felelős vezetője, Axel Flaig alelnök a jövő repülésének néhány elemét vázolta fel lapunknak.

A mai utasszállítók jól ismert formája hosszú évtizedek alatt alakult ki, és meglehetősen hatékony. A jövőbeni változást elsősorban a hajtóművek új koncepciójának kifejlesztése indokolja – hangsúlyozza ­Flaig, aki a Tudomány világfórumának egyik tegnapi ülésén szólalt fel. Ma a hajtóművek többnyire a hosszú és vékony szárnyak alatt helyezkednek el. Hamarosan azonban olyan hajtóművek jelennek meg, amelyek sokkal nagyobb átmérőjűek és nem férnek már el a szárny alatt, másrészt, amelyek szabadon forgó propellereket hajtanak.

Húsz év múlva azonban már hibrid hajtóműves gépek is hasítják a levegőt. Ezeknél egy olyan, a gép törzsében hátul elhelyezkedő hajtómű szívja be majd a levegőt, mely aerodinamikailag sokkal hatékonyabb, de elegendő tolóerő helyett elektromos áramot termel, ami több, jelentősebb felhajtóerőt is generáló propellert mozgat. Ezek hátul a hosszabb, de vékonyabb, vagy épp kisebb szárny felett középen helyezkednek el.

Az ilyen megoldás a jelenlegi modelleknél negyedével kevesebb üzemanyagot igényel, csak több problémát még meg kell oldani, hogy a gyakorlatban is működjön. Elsősorban a gépen keletkező túl nagy feszültséget kellene csökkenteni, meg kellene oldani a motor hűtését, ami nagy energiát igényel. A kábeleknek is ki kellene bírni az 1000-1500 voltot – ecseteli a nehéz-ségeket az Airbus fejlesztésért felelős vezetője.

 

– Jelenleg több partnerrel együtt a technológia tökéletesítésén dolgozunk, és nemsokára remélhetően eredményről is be is fogunk tudunk számolni. E gépek a rövidebb távokat repülő turbópropelleres gépeknél tíz százalékkal lassúbbak lesznek, ezért először kisebb gépeken próbáljuk ki őket.

Ma ilyennek képzelik el a hibrid utasszállítót
Koncz György / Népszabadság

Teljesen elektromos meghajtásra egyelőre csak kis, legfeljebb négyszemélyes gépek képesek, mint az Airbus E-Fan modellje. A következő lépés hatékonyabb elemekkel és a motorok fejlesztésével a rövidtávú 40-60 személyes gépek lesznek. Ezek a kis felszállópályát igénylő, csendes járművek 2030 után a tízmilliósnál nagyobb óriásvárosok peremének több helyéről is szállíthatják az utasokat a központi repülőterekre – vázolja fel a jövőt Axel Flaig.

A kerozin helyettesítésére a cégnél bioüzemanyagokon is gondolkodnak, s ehhez elsősorban tengeri algák felhasználását tervezik. Az anyagok terén folytatódik a szénszálas kompozitok előretörése. E műanyagok a fémeknél jobban tűrik a fel- és leszállással járó terheléseket, s az alelnök szerint eddig csupán a magas költségek miatt alkalmazták ezeket kizárólag széles törzsű, interkontinentális gépeken.

Az e téren amúgy is úttörő Airbus most költségcsökkentő technológiákon dolgozik. Az alelnök azonban megjegyzi, míg korábban az autógyártók vették át a kompozitok felhasználását a repülőgépipartól, ezt – különösen a gyártás gyorsasága terén – olyannyira továbbfejlesztették, hogy most a repülőtervezők lesik el az autógyártók megoldásait. Jelenleg az Airbus új, A350-es gépén a kompozitok már a teljes tömeg 55 százalékát képezik, ez a jövőben 65 százalékig emelkedhet.

Az új gépeknél a sebesség is kulcskérdés. A szuperszonikus gépek újra bevezetését célzó kutatások különösen az erős zajszennyezéssel járó hangrobbanás erősségének csökkentésére koncentrálnak. Amerikában a NASA ért is el eredményeket, de vélhetőn elsőként kis üzleti sugárhajtású gépekkel lehet majd hangsebesség felett repülni, ami persze több üzemanyagot igényel, de a gazdag üzletembereknek ez kevesebb gondot okozhat. A kérdés, mikor jön el az idő, amikor ezt a technológiát a nagyobb gépeknél is érdemes már alkalmazni, ez azonban nem holnap lesz, állítja Flaig.

A közeljövő az Airbusnál a legújabb típus, a Dreamliner versenytársának szánt széles törzsű A350-es gépé, amely teljes sikerrel vizsgázott a gyakorlatban. A következő években a gyártás felfutása és az új változatok megjelenése várható.

A legutóbbi egyiptomi katasztrófa kapcsán, amikor egy orosz repülőgép zuhant le vélhetően terrorakció miatt, Axel Flaig az ilyen tragikus események műszaki fejlesztésre kiható következményeit említi. Minden balesetből lehet tanulni. Még a kilencvenes években az üzemanyagtartályban, a kábelkopás miatt keletkezett szikrától felrobbant például a TWA egyik Jumbója. Azóta az alacsonyabb magasságokban, amikor oxigén kerülhet a gépbe, közömbös gáz bepumpálásával oldják meg, hogy a tankban az üzemanyag felett se legyen robbanékony tér.

Az első kínai utasszállítótól az Airbus nem tart. A verseny a gyorsabb innovációra serkent – mondja az alelnök, akinek magyar felesége van, s két kedvenc géptípusa az A321-es, amelynek fejlesztésén maga is sokat dolgozott, míg a másik az új gép, a Flaig által rendkívülinek jellemzett aerodinamikai jellemzőkkel bíró Airbus A350-es.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.