A technika megjelenése riadalmat keltett a tudósok között, hogy az etikai megfontolásokra kevésbé adó országokban ennek birtokában már készülnek az első, megrendelésre készülő dizájnbébik, és moratóriumot hirdettek. Az aláírók között szerepelt több Nobel-díjas és a módszer egyik kidolgozója is.
Kína ugyancsak áprilisban jelentette be, hogy a súlyos vérszegénységet okozó béta thalasszémia nevű örökletes betegség génjének kijavítására sikeres génmódosítást végeztek emberi embriókon, amelyeket a kísérletek után elpusztítanak. Ez azért keltett aggodalmat, mert Kínában nincs törvényi szabályozás a humán embriókkal való kísérletekre, az engedélyek csupán helyi etikai bizottságoktól függenek – mondta a Nature-nek Robin Lovell-Badge, a most kérelmet benyújtott Francis Crick Institute fejlődésbiológusa.
A britek ezzel szemben a legszigorúbb szabályok szerint járnának el. Egyes nőknél a meddőség és a spontán vetélés genetikai okokra vezethető vissza, és ennek megértése, távlati gyógyítása a céljuk. Azt tervezik, hogy a megfelelő genetikai módosítás után az embriókat lombikkörülmények között figyelnék pár napig, hogy kiderítsék, milyen kulcsfontosságú gének működésbe lépése szükséges sikeres továbbnövekedésükhöz, és milyen beavatkozással lehetne segíteni az embrió és a méhlepény megfelelő fejlődését a vetélés elkerüléséhez.
A kísérletekhez olyan, számfeletti embriókat használnak, melyek a lombikbébiprogramok során mindenütt fölös számban keletkeznek, de nem használják fel, és néhány év tárolás után felolvasztják, tehát elpusztítják őket, ahogy a kísérletek után itt is ez történik – árnyalja a képet lapunknak Dinnyés András őssejtkutató.
A Szent István Egyetem professzora szerint az ilyen alapkutatási jellegű kísérletek rövid távú gyakorlati eredményei ugyan kérdésesek, de tervezett gyerekek születéséhez biztosan nem vezethetnek. A legfontosabb mai tabukat, azaz az ivarsejtek, tehát a következő generáció genetikai módosítását sem lépik át, inkább hosszú távú következményekkel járhatnak, mivel a génterápia gyakorlati kidolgozásához fontos technikai elemeket tökéletesítenék.
A számfeletti embriókon végzett kísérletek ennek ellenére érzékeny témának számítanak. Nem véletlen, hogy az USA nem ad állami támogatást ilyen kísérletekre; igaz, más forrásokból van erre mód.
A CRISPR/Cas9 módszer sikeres fejlesztésén amúgy hazánkban több helyen is dolgoznak, mondta Dinnyés. A magyar tudós által vezetett kutatócsoportban például egerekkel és emberi sejtvonalakkal végeznek kísérleteket kutatási célból. Az emberi embriókkal végzett vizsgálatokat a magyar törvények szigorúan tiltják, így nem valószínű, hogy a britekéhez hasonló terveket idehaza bárki is fontolgatna.
