és csak a szerencsén múlott, hogy senkinek nem okoztak komolyabb sérülést. Emiatt utóbb felfegyverkezve és csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének gyanúja miatt eljárás indult, ám a számos rendőrségi felvétel dacára csak egyetlen gyanúsítottat sikerült azonosítani. K. Tamást – aki egy flakont hajított el – idén júniusban első fokon tíz hónap, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott a felmentésért fellebbezett.
Devecserben vélhetően a rendőrség sem állt a helyzet magaslatán, ezért néhány helyi lakos a Magyar Helsinki Bizottság segítségével 2012 szeptemberében panaszt tett a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon, amit elutasítottak. A demonstráció közbeni azonnali fellépés, tehát
a rendezvény feloszlatása a tüntetés békés jellegének elveszítésével fenyegetett
– írták egyebek mellett az indokolásban. Ezt azonban az érintettek nem fogadták el, és miután az ORFK sem változtatta meg a megyei főkapitányság döntését, perre vitték a dolgot. Ám hiába, mert a bíróság álláspontja szerint sem volt indokolt a rendőri beavatkozás.
Ezt követően felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek a Kúriánál, de a legfőbb bírói fórum szintén úgy látta, hogy nem történt rendőri mulasztás. Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság ügyvédje a verdikt kihirdetése után elmondta: a Kúria sem vitatta, hogy egy adott rendezvény feloszlatásának elmulasztása lehet panasz tárgya. Az egyik alapvető kérdés azonban, hogy a demonstráció elveszítette-e a békés jellegét. A bíróság szerint ez nem következett be.
Azt nem vonta kétségbe a bíróság, hogy a megdobált és meggyalázott felperesek jogai valóban sérültek – még az is elhangzott, hogy a cigány genetikai hulladék –, de a jogsértések elszigeteltek voltak, rövid ideig tartottak, s a helyzet nem eszkalálódott. A Kúria álláspontja szerint ugyanakkor a rendőrségnek nem feladata a tüntetésen elmondott beszédek tartalmának vizsgálata, mert az értékelés csak hosszabb vizsgálódás eredményeként születhet meg. Ebből az következik, hogy
önmagában az elhangzottak nem adhatnak okot az oszlatásra.
A Kúria azt sem fogadta el, hogy a rendőrök nem intézkedtek volna. Nem oszlattak ugyan, és a hangadókat sem emelték ki, készült viszont számos videofelvétel, a területet fokozottan ellenőrizték, s a helyzetet mindvégig uralták – állította a bíró. Más kérdés – tette hozzá az ügyvéd –, hogy mire mentek vele, hiszen a büntetőeljárásban
a kődobálók közül mindössze egyetlen embert sikerült azonosítani.
Ivány Borbála elmondta, hogy a bíróság több észrevételükre nem is reagált. Egyebek mellett arra sem, hogy a demonstráció feloszlatásának több oka is lett volna, például a kődobálás vagy a gyűlöletre uszítás, ami külön-külön is bűncselekmény. A Helsinki Bizottság ügyvédje jelezte, hogy a Magyar Gárdát kevésbé súlyos törvénysértés miatt tiltották be, de a Kúria ezt a szempontot is figyelmen kívül hagyta. De hiába érveltek azzal is, hogy ellentmondásos a rendőrség magyarázata: miközben a tüntetés békés jellegére hivatkoztak – bár a szórványos erőszakot elismerte –, a demonstráció feloszlatásának elmaradását azzal magyarázták, hogy annak még súlyosabb következményei lettek volna.
Az ügyvéd felhozta a strasbourgi bíróság esetjogát is, amely szerint a célszerűség – amire hivatkozással a rendőri passzivitást indokolták – nem lehet ok arra, hogy mások jogait ne védjék meg. Erre a felvetésre sem kapott választ. A jogvédőknek így nem marad más lehetőségük, mint hogy az emberi jogi bíróság elé vigyék az ügyet – jelentette ki Ivány Borbála.
