A kulcsihoz hasonlóan továbbra is megoldatlan a balatoni magas partok ügye – a balatonakarattyai alagút például évente egy-két centimétert közelít a Balaton felé.
A geológusok tudják, hogy löszben és agyagban nem szabad alagutat ásni, ami pedig az M6-os autópálya bátaapáti részén megtörtént. Be is omlott az alagút. Másutt földcsuszamlások, partfalomlások, pince-, barlang-, bányabeszakadások jelzik, hogy az építkezők nem minden esetben veszik figyelembe a földtani adottságokat.
„Állandó problémát jelent a közműhálózat építése. Az elmúlt másfél évtizedben legalább száz alkalommal fordult elő, hogy a csatornahálózat hibái miatt pincék omlottak be" – tájékoztatta lapunkat Oszvald Tamás, a konferencia főszervezője. A helytelenül vagy egyáltalán nem tömörített közműárkok felszín alatti csatornaként működnek, és olyan területekre vezetik a vizet, ahol az földcsuszamlást, partfalomlást, pincebeszakadást okoz.
Évtizedekkel ezelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mályinkán, a település feletti dombon sportpályát alakítottak ki. A Bükk északi lejtőjén fekvő falu pályája miatt a talajrétegeket – váltakozva homok és agyag található itt – megbolygatták. Az átázott földtömeg lassan, évente akár hat-hét centimétert csúszik az öt-hét fokos lejtőn – a házakkal együtt.
A falu negyedét érintő jelenség évek óta tart. Az egyik főutat már megtámasztották, de további beavatkozásokra volna szükség ahhoz, hogy a falu alá ne jusson több víz. Mályinka egyelőre nyugalomban van. Hasonló problémával küzdött Hollóháza – itt 1999-ben volt egy nagy földcsuszamlás –, Ercsi és Rácalmás is.
A honi finanszírozású preventív pályázati rendszerek először 2001-ben szűntek meg, majd 2005-2006-ra sikerült visszahozni a rendszert, de utána végleg megszűnt. 2007–2011 között európai uniós forrás támogatta a balatoni és dunai magaspartok veszélyelhárítását. Ebből a forrásból kapott Ercsi, Százhalombatta, Kulcs, Rácalmás, Dunaújváros, Dunaföldvár, Dunaszekcső és Baja. Oszvald Tamás szerint azóta nincs ilyen forrás. Csak a vis major keret.
A tavalyi keretből Kulcs 13,5 millió forintot kapott földcsuszamlás-helyreállításra. Idén áprilisban a miskolci Kisavason leomlott partfal helyreállítási munkáit végezték el. A 32 millió forintra becsült fejlesztés 70 százalékát a Belügyminisztérium vis maior kárelhárítási pályázatán nyerte a város.
