"Amikor rátaláltunk a palotára, abban sem voltunk biztosak, hogy az épület túléli a következő telet. Túlélte. Helyiekkel, más nemzetközi szervezetekkel közösen elindult a munka, amelynek köszönhetően az épület nyolcvan százaléka kész, a fennmaradó részt pedig ha minden jól megy idén nyáron helyreállítjuk" – nyilatkozta lapunknak Irimiás Balázs, akitől azt is megtudtuk, hogy az értékőrző munka nem csak a Kőrösi Csomához köthető emlékek megóvására koncentrálódik.
A neves utazó örökségét akkor is híven ápolják, ha a helyi gyerekek tanulási lehetőségeit segítik. Napházak építésébe kezdtek – az idei télen már két általuk épített teremben oktatták a gyerekeket.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Az ilyen épület szolár elven működő, télen is a Nap által felmelegített épület. Eddig összesen 49 önkéntes dolgozott a Kőrösi Csoma-terven – ebből öt francia, de volt köztük orosz táncosnő, két életművész és indiai csapatépítő tréningvezető is. Dolgoztak a helyi kőbányában, vályogot a környékről szereztek, a hőszigetelésként használt szalmát a falusiaktól vették. A megrendelt faanyag olykor hatalmas késéssel érkezett Kasmírból.
A Felfedezők Napját idén másodszor rendezte meg A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány. Ahogy tavaly, úgy az idén is ezrek jöttek el a Millenárisba, hogy megismerkedjenek korunk felfedezőivel. Azért, hogy megérezzék a tudományos expedíciók sajátos világát, belekóstoljanak az expedíciók nyújtotta élményekbe, találkozzanak a kutatókkal, próbára tegyék képességeiket, megtapasztalják, hogyan boldogulnának egy expedíción.
A rendezvényen a terepi kutatás minden területe helyet kapott: klímakutatás, őslénykutatás, ősföldrajzi kutatás, földtani kutatás, felszínfejlődés-kutatás, ökológiai kutatás, régészet, néprajzkutatás, űrkutatás. Ott voltak például az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai, akik azt vizsgálják, hogy kitörhet-e egy régóta inaktív vulkán – az Erdélyben található Csomádról van szó. Az érdeklődök találkozhattak a thébai nekropoliszban dolgozó Egyiptomi Magyar Régészeti Misszió tagjaival. A misszió 1995 óta kutatja a Hoha domb déli lejtőjének felső részét.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A kutatási terület számos, sziklába vájt sírt és azok egykor gazdagon díszített kultuszhelyeit foglalja magába, melyek az egyiptomi történelem minden fontos korszakából származnak, az Óbirodalom korától kezdve, legalább a Ptolemaiosz-korig. A magyar szakemberek adatokat gyűjtenek a kronológia és a temetőhasználat problémáinak tisztázásához, és az ide temetkező, többnyire előkelő személyek, családok azonosításához.
És hogy miért ez az egész rendezvény? Nagy Balázs kuratóriumi elnök – járt az Antarktiszon, idén a chilei Atacama-sivatagban végzett klimatológiai vizsgálatokat – szerint élesen el kell választani a tudományos expedíciókat a kalandtúráktól, a sok pénzből megszervezett himalájai hegymászásoktól. Itt minden esetben új ismeretek megszerzése a cél – általában spártai körülmények között. Az ELTE docense szerint hazánkban a tudományos expedíciók nem örvendenek nagy népszerűségnek. Jellemzőnek mondja, hogy a környező országok közül több is fenntart antarktiszi kutatóállomást, itthon erre kevés az esély.
