A helyzet talán változhat, ugyanis a New Scientist egyik májusi számában megjelent átfogó tanulmány szerint évek óta egyre több szakcikk számol be arról, hogy a BMI-táblázat alapján elhízottnak tartott emberek szinte bármilyen betegségben 3-4-szer nagyobb túlélési esélyt mutatnak, mint sovány, vagy normál testalkatú társaik.
A várható élettartam az 1800-as évek óta először csökkenni fog.
2002-ben Carl Lavie kardiológus vette észre azt a zavaró trendet szívbeteg páciensei között, hogy túlsúlyos, vagy kövér betegei tovább éltek, mint a soványak.
Hogy lehetséges ez, amikor a kövérség közismerten káros hatású a szív- és érrendszerre és testünk minden egyéb részére?
A kövérség fontos téma: 1980 és 2008 között a BMI világszerte nőtt, volt ahol a kétszeresére. Az USA-ban, ahol 2050-re várhatóan mindenki elhízott lesz, a dohányzás után a kövérség a második, megelőzhető halálok.
Világszerte krónikus betegségekkel hozzák összefüggésbe: a magas vérnyomással, a stroke-kal, a 2-es típusú diabétesszel.
Ennek ellenére az emberek világszerte egyre kövérebbek, a század közepére már mindenki elhízott lesz, és a várható élettartam az 1800-as évek óta először csökkenni fog. A friss kutatások azonban máshogy tekintenek a kövérségre.
Kathrine Flegal, amerikai epidemiológus a 2000-es évek elején azt találta, hogy az elhízás üteme lelassult, mi több a görbe elért egy platóhoz.
|
| Darrin Zammit Lupi / Reuters |
2012-ben megismételte a vizsgálatot, és arról számolt be az Amerikai Orvosi Társaság folyóiratában, hogy az amerikaiak elhízása 2008 óta nem nőtt jelentősen, 34 százaléknál a görbe tetőzni látszott.
Az elmúlt 10-15 évben hasonló trendet figyeltek meg más fejlett országokban is. Azt egyelőre senki nem tudja, mi okozza ezt az „elhízási platót”. Német kutatók szerint az egészségesebb élelmiszerek és a mozgásprogramok.
Az utóbbi tíz évben mást is felül kellett vizsgálniuk a kutatóknak. Ezek egyike az amerikai Lavie által is megfigyelt jelenség, miszerint kövér szívbeteg páciensei tovább élnek, mint a soványak. A kardiológus megfigyelésein meghökkenve beleásta magát a szakirodalomba, és számos, sok emberen elvégzett vizsgálatot talált, melyek eredményei hasonló jelenséget mutattak.
2012-ben 64 000 szívbeteg svéd vizsgálatából az derült ki, hogy a kövér vagy elhízott betegek kisebb halálozási kockázatnak vannak kitéve, mint a normál súlyúak. A soványak esetében a halálozási faktor háromszoros volt.
A szerzők azt állították, hogy a szívbetegség diagnózisa után kimondottan rossz javaslat, hogy fogyjon a beteg. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vizsgálatából is az derült ki, hogy a normál súlyúak kétszer nagyobb eséllyel haltak meg a vizsgálat időszaka alatt, mint a túlsúlyosak vagy az elhízottak.
Hasonló trendet találtak a reumás artritisz és a vesebetegség esetén is. A jelenséget elnevezték „kövérségi paradoxonnak”.
Vajon a kövérség mindenkinek előnyös? Az amerikai Járványkezelési és Megelőzési Központ (CDC) Flegal által irányított metaanalízisében 2,88 millió embernél nézték meg a BMI és az egészségi állapot közötti összefüggést. Kiderült, hogy a kettő közötti kapcsolat U alakú görbét mutat, azaz a kövérség vagy az elhízottság kisebb halálozási kockázatot mutat, mint a soványság vagy a kóros elhízottság.
Persze van, aki támadja Flegal kutatási eredményeit. Azonban tévedhetnek ilyen sokan? Nem lehet, hogy a BMI-rendszerrel van baj? Az ugyanis semmit nem árul el a test aktuális zsírtartalmáról.
A zsír elhelyezkedését sem veszi figyelembe, holott számos tanulmány mutatott ki összefüggést a hason lévő zsírréteg vastagsága és a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a rák előfordulása között.
Nem tesz különbséget a zsír és az izomtömeg között sem. Egy, a BMI szerint túlsúlyos embernek fittsége miatt egészségesebb lehet az anyagcseréje, mint normál testalkatú társának. Ám a BMI nem veszi figyelembe ezt sem.
Egy 2013-as tanulmányban, melybe 43 000 embert vontak be, az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggést vizsgálták. A 25 évig tartó vizsgálat szerint az elhízottak 46 százaléka egészséges anyagcserével rendelkezett, nem szenvedett magas vérnyomástól, magas koleszterinszinttől és inzulinrezisztenciától.
Ez az „egészséges elhízott” csoport ugyanolyan eséllyel halt meg szív- és érrendszeri betegségben vagy rákban, mint az egészséges anyagcseréjű, normál súlyúak.
Linda Bacon amerikai táplálkozástudományi szakember szerint az adatok alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a BMI-táblázat alapján 18,5 és 35 közötti értékkel rendelkezőknél a fittség javítása a kulcskérdés, nem pedig a fogyás.
