A tartalom sem ígért többet, hiszen Korhut balhátvéd azzal kezdte a mérkőzést, hogy vakmerően húszméteres kapáslövésre vállalkozott, de taccsra rúgta a labdát. Ez volt az első tíz perc leginkább feltűnést keltő eseménye, majd az szökött szembe, hogy Lipták és Varga József hosszasan labdázgatott hátul a kezdetleges megmozdulása ellenére is elégedetten gurigázó Korhuttal.
 |
Korhut együtt szenved a válogatottal
Illyés Tibor / MTI |
A lelátók családi körét nem kötötte le a tempót, a fantáziát – egyáltalán: a futballt – nélkülöző „játék”, így aztán a nagyjából száz tagú kemény mag Románia féktelen szidalmazásával mulattatta magát. (Az ellenfél, ugye, Albánia volt, de ebben a brigádban nem számít, ki és mi van a pályán.) Később gyerekek egy csoportja azt cincogta: „büntető, büntető!”, és volt alapja a reklamálásnak, mert Korhut nem feltétlenül magától bukott el a tizenhatoson belül, még ha McLaughlin ír játékvezető ezt vélelmezte is.
Az enyhe időben is dermesztő unalomban fél óra múltán csoda történt: kapura lőtt valamelyik játékos, egészen pontosan Dzsudzsák, aki szabadrúgásból küldte a labdát nem sokkal a léc fölé. Három perccel ez után azonban amatőr bohóctréfák színvonalára esett vissza az addig is bántóan alacsony nívó: pillanatokon belül Rudolf és Varga is hanyatt esett a labda közelében. (Amúgy az sem volt semmi, ahogyan Cikalleshi lefutotta a helyben járó Langot.)
Amikor a találkozó bírája lefújta az első félidőt, észre sem lehetett venni, hogy szünet következik...
A folytatás első alakítását Lenjani mutatta be: az albán balbekk a talpa alatt kiengedte a látszólag egykönnyen lekezelhető labdát. Aztán Curri luftot rúgott; volt itt minden... Nem csoda, ha egy köztiszteletben álló tudós ember arról tett említést, hogy többször is majdnem elaludt, míg a „tábor” azt harsogta: „Durva gyenge!” (Magunk közt szólva, a durvát k-val kiáltozta.)
Az alibi focikát még vontatottabbá tették a tömeges cserék, melyeknek legalább annyi hasznuk akadt, hogy Kalmár váratlanul két albánt is kicselezett, de aztán mellé lőtt. Erre a kivételes akcióra a 72. percig kellett várni... A legnagyobb élénkséget azonban az keltette, hogy egy Dzsudzsák-mezes drukker berohant a pályára, bevetődött a vendégek kapujába, majd a tizenhatossal egy magasságban elhagyta a pályát. (Akkorra már a biztonsági emberek is „rárepültek”.)
Majd a 81. percben Priskint ártalmatlan helyzetben elbuktatták a vendégek, és a tizenegyest a kárvallott a hálóba küldte (1-0). Ezzel a magyar csapat nagyon közel került ahhoz a bravúrhoz, hogy megszerezze első idei győzelmét. A nyeretlenséget sikerült is megtörni, és szombaton az Albániánál is gyengébb Kazahsztán ellen tovább lehet javítani a mérleget...
MAGYARORSZÁG–ALBÁNIA 1-0 (0-0)
Barátságos mérkőzés, Puskás Ferenc stadion, 2500 néző. Jv.: McLaughlin (ír).
Magyarország: Rózsa – Heffler, Lipták, Lang, Korhut (Bosnjak, 66.) – Dzsudzsák (Lovrencsics, 73.), Varga József, Rudolf (Priskin, 69.), Pátkai (Vécsei, 54.), Stieber (Varga Roland, 63.) – Futács (Kalmár, 46.).
Albánia: Berisha – Hysaj, Curri (Kace, 65.), Mavraj, Lenjani – Gashi (Kapllani, 66.), Lila (Vila, 80.), Cana, Agolli, Rama (Vajushi, 70.) – Cikalleshi.
Gól: Priskin (82., 11-esből).
