Tavaly januárban valamivel több rétisast (591), viszont kevesebb parlagi sast (182) számoltak meg. A ritka fekete sasból még sohasem figyeltek meg egyszerre hét példányt az országban, ami azt jelzi, hogy hazánk egyre jelentősebb telelőhelyévé válik ennek a világszerte veszélyeztetett fajnak.
A ritka fekete sasból még sohasem figyeltek meg egyszerre hét példányt az országban
A madár feltehetően a klímaváltozás miatt sem vonul már minden esetben el a dél-európai és kis-ázsiai telelőhelyeire.
A fekete sasok elterjedésük nyugati határát Lengyelországban és a Balti államokban érik el, ahol mindössze 30-50 pár él csak belőlük, így a nálunk telelő néhány példány túlélése is rendkívül fontos a sérülékeny állomány fennmaradása szempontjából.
Az év madara a túzok
A sasok mellett a legtöbb területen a többi hazánkban telelő ragadozómadarat és a túzokokat is számba vették. A sasok élőhelyein az év madarának választott túzokból 460 példányt sikerült megfigyelni, ami az országos állomány harmada.
|
Fészket épít a fekete sasnak egy fehérorosz férfi - Vasily Fedosenko / Reuters |
A korábbi éveknek megfelelően a leggyakrabban megfigyelt ragadozómadár-faj az egerészölyv volt 3464 példánnyal. Kékes rétihéjából 528, vörös vércséből 392, karvalyból 133, gatyás ölyvből 110, kerecsensólyomból 35, kis sólyomból és vándorsólyomból pedig egyaránt 27 példányt figyeltek meg.
A viszonylag gyakori, de rejtett életmódú héjából mindössze 7, a ritka pusztai ölyvből pedig 5 példány került elő. A vonuló, de a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban áttelelő barna rétihéjából 35-öt láttak.
Az országos sasleltár nem titkolt célja, hogy a sasállományok felmérése mellett az illegális ragadozómérgezések felderítését, hatásuk monitorozását és visszaszorítását is elősegítse.