galéria megtekintése

Futballünnepre készült a világ, hatalmas tragédia lett belőle

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 29. számában
jelent meg.


Őri B. Péter
Népszabadság

Harminckilenc halott, több mint hatszáz sebesült. 1985. május 29. Brüsszel. Heysel stadion. A labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupájának legsötétebb napja.

Futballünnepre készült a világ. A döntőre. Két nagyszerű csapat találkozójára. Az események azonban úgy alakultak, hogy a találkozó ezredrangúvá vált. A meccset lejátszották – mert a szakértők szerint még több áldozatot követelt volna a tragédia, ha elmarad az összecsapás –, a Juventus Michel Platini, a jelenlegi UEFA-elnök tizenegyesgóljával 1-0-ra legyőzte a Liverpoolt.

Társukat mentő szurkolók
Társukat mentő szurkolók
Staff / Reuters

Egy esztendővel a Heysel-rémdráma előtt az olasz főváros Olimpiai stadionjában rendezték az AS Roma–Liverpool BEK-döntőt. Az olaszok már a repülőtéren petárdákkal és téglákkal „kedveskedtek” az angol szurkolóknak, akik közül mintegy ötvenen meg is sérültek. Brüsszelben „visszavágóra” lehetett számítani. Ám a belga rendezők nem vették komolyan a figyelmeztetéseket. Elmaradt a szigorú beléptetés, kevés rendőrt vezényeltek a Heyselbe, s az 1930-ban épült, rossz állapotú stadion is alkalmatlan volt ilyen hatású tömegrendezvény színhelyének. Hiába alakítottak ki a két szurkolótábor között úgynevezett semleges zónát, nagyon sok Belgiumban élő olasz eladta ismerőseinek a jegyet, így a drukkerek keveredtek.

 

Már a stadion körül összecsapott a két tábor, a lelátón pedig körülbelül egy órával a döntő előtt kezdődött a szörnyűség: az angolok megindultak az olaszok irányába, s nem lehetett megállítani őket. Az emberek egymás hátán tapostak, jobbra-balra estek, kidőlt a kerítés, leszakadt a hátsó, már igencsak romos fal, és rengetegen a mélybe zuhantak.

Emlékezés az évfordulón
Emlékezés az évfordulón
Yves Herman / Reuters

A tragédia okait többen elemezték. Társadalomtudósok szerint a különböző problémákkal küzdő angol fiatalok közül sokan a futballpályán vezették le frusztrációjukat, vetkőzték le gátlásaikat. Az az elv vezérelte őket, hogy a mi falkánk a jóság, az ellen pedig a gonosz megtestesítője. Pszichológusok pedig – amint az a Mindennapi pszichológia honlapon olvasható Németh Nóra tollából – ekképpen vélekedtek: „Az önkontrolljukat vesztő drukkerek az általános társadalmi normákat áthágva menekültek... Miért viselkedtek így? Miért kezdtek eszeveszett menekülésbe ahelyett, hogy egymással kooperálva, a rendőrök segítségével fegyelmezetten elvonultak volna a támadó angolok elől? A választ a fogolydilemma-játék modellezésével kaphatjuk meg. Ahhoz, hogy a tömeg tagjai együttműködjenek, a szurkolóknak feltétlenül meg kellett volna bízniuk egymásban. Mivel a Heysel tömege túlságosan heterogén volt – egymást nem vagy csak felszínesen ismerő tagokból állt –, a szurkolók egyénként viselkedtek.”

A történtek után az angol csapatokat öt évre kizárták az európai kupaküzdelmekből, a szigetországban megszigorították a meccslátogatás szabályait, s esztendők múltán eljutottak odáig, hogy elbonthatták a nézőteret a pályától elválasztó kerítéseket.

A szurkolóknak egymásban is meg kellett volna bízniuk
A szurkolóknak egymásban is meg kellett volna bízniuk
Staff / Reuters

Napra pontosan harminc év telt el a lidérces éjszaka óta, a Heysel helyén új stadion épült, a Juventus a jövő szombaton Berlinben a BEK-utód Bajnokok Ligája döntőjében lép fel a Barcelonával szemben. Az olasz csapat drukkerei a Serie A utolsó előtti fordulójában Torinóban a Napoli elleni meccs 39. percében élőképpel emlékeztek a 39 brüsszeli áldozatra. „,Senki nem hal meg igazán, aki az életben maradtak szívében örökké él” – írták kifeszített transzparensükre, a fehér lapokon pedig az elhunytak neve szerepelt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.