Rövid csörte után – Őri: az MLSZ nem válaszol a szurkolói petícióra, Sipos: ha van egyeztetési kísérlet, akkor nem mennek el rá a szurkolói csoportok – rátértek a szurkolói kártya és a szurkolói regisztráció problémájára, ami a legneuralgikusabb nézeteltérésének tűnik most a két oldal között. Ami persze közvetetten az este fő témájához is kapcsolódik, hiszen a Liga ezzel az eszközzel próbálja a stadionokban tapasztalható negatív jelenségeket visszaszorítani. A módszert illetően nincs egyetértés a felek között. Ekkor a vita felpörgött.
Őri: A regisztráció nem jó.
Máté: A regisztrációnak nincs alternatívája, mindenhol bevezették. Olaszországban voltam nemrég, ötpercig ment a tanakodás a beengedésnél, mert az útlevelemben vannak ékezetek a nevemen, a jegyen viszont nem voltak. Ennyi kényelmetlenség belefér.
Őri: Nálunk nem öt percet kell várni, hanem negyvenötöt.
Máté: Akkor viszont nem az a kérdés, hogy kell-e szurkolói kártya, hanem az, hogy miért negyvenöt perc a várakozás.
Őri: Eleve kevesen járnak a meccsekre, mert a színvonal nem jó. Ha eladhatatlan a termék, akkor miért kell újabb akadályokat létesíteni azok számára, akik még kitartanak? A kormány mindenféle egyeztetés nélkül nyomta át a törvényt.
Ezen a ponton kértek szót először a hátsó sorokban ülő szurkolók. Szerintük a regisztráció nem működik, mert az üres lelátókon mindenki odaül, ahova akar, tehát nem lehet ez alapján azonosítani senkit. Viszont kiszolgáltatottak lesznek, mert kiadják az adataikat, amivel vissza lehet élni. Többen azt kifogásolták, hogy nem mindenhol alkalmazzák a rendszert, „Debrecenben sem használták legutóbb, újpestiként egyenlő elbírálást kérek a debreceniekkel" – tette szóvá egyikük.
Őri Márk a Videoton pályájáról hozott példát . „A VIP-ben, ahova nagyon sok prominens személy jön, nincs regisztráció. Annak a 300 embernek nem kell megadniuk az adataikat, tőlük senki nem kér semmit, miközben 3500 ember kint álldogál a 40-ik percig, hogy be tudjon jutni. Akkor miről beszélnünk? Van, akinek szabad, van akinek nem?" – tette fel azt a kérdést, amely újfent bizonyította, hogy a stadionokban is vannak még egyenlőbbek.
Sipos Jenő válaszul elmondta, hogy a rendszer még új, a konkrét problémákat jelezni kell, a bajnokság végén terveznek egy nagy összejövetelt éppen azért, hogy az ilyen felvetéseket tisztázzák.
Ekkor tértek át a rasszizmus kérdésére. Somogyi Zoltán felvezetésében ismertette a kampány célját. Azt szeretnék, hogy az együttélés, az egymás elfogadása természetes legyen, ami a focipályán a rasszizmus mentes szurkolást jelenti. Ehhez képest a cigányozás a lelátókon ma hétköznapi jelenségnek számít, az egymásnak üzengető szurkolótáborok rasszista szólamai még a tévébe is behallatszanak. „Van-e kapcsolat a rossz minőségű foci és a rossz minőségű szurkolás között?" – kérdezte a meghívottaktól. Őri szerint nincs. „A Real most nyert BL-t, miközben szélsőséges fasiszta szurkolói is vannak.
Rasszizmus kíséri a futballt szerte a világon, annak minőségétől függetlenül." Somogyi ekkor rákérdezett: „Ti ilyen-olyan cigányok, kezdjetek valamit az anyátokkal szexuálisan – énekli az egész tábor. Ez rendben van?" A Szurkolói Iroda elnöke kifejtette, hogy egyetértenek az MLSZ-szel abban, hogy rasszizmusnak és antiszemitizmusnak nincs helye a pályán „Ez a bizonyos rigmus már a 70-években hallható volt, amikor elkezdtem meccsekre járni" – fűzte hozzá Máté Pál.
Önmagában ezt nem tartja igazi rasszizmusnak, mert az egymást szidó táborok is tudják jól, hogy a másik oldalon döntően nem cigányok állnak. Nem is ezért mondják. „Ez a szó a futballszurkoló szinonimája ebben a helyzetben. Ezzel együtt egy nonszensz, amiről jó lenne szokni." – szögezi le, a kilátásokat tekintve optimista, mert érezhetően változik a jelenség megítélése.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
„Ezek a dolgok a társadalomban vannak, a kocsmában, a magánbeszélgetésekben, a stadion ezt a létező hangot csak felerősíti. A stadion a társadalom vetülete" – kért szót a közönség soraiban ülő egyik szurkolói klubos vezető. A moderátor kérdésére, miszerint mennyire múlik rajtuk, azaz a szurkolói klubokon az, hogy mit kiabálnak a szurkolók, azt válaszolta, hogy az ő lehetőségeik nagyon korlátozottak.
Ennek oka szerinte a megszokás. „Az idézett rigmust a cigány szurkolók is kiabálják, mert nem gondolják azt, hogy rájuk is vonatkozik. Elveszett az értelme már ennek a szónak" – mondta. Ennek ellenére ez rasszizmus – hangsúlyozta Somogyi. Vele értett egyet a közönségben ülő Nehéz Posony Márton ügyvéd, Azért rasszizmus, mert a cigány szitokszóként jelenik meg – fejtette ki.
Somogyi: Miért hagyja ezt az MLSZ?
Sipos: Nem hagyja, hetente szab ki büntetést a rasszista megnyilvánulások miatt.
Somogyi: Miért nem fújják le ilyenkor a meccset?
Máté: Nem lefújni kellene, hanem megszakítani, az is hatásos lenne. A 90-es években a huhogás volt a divat, amikor külföldi csapat jött Magyarországra színes bőrű játékosokkal. Ez mára megszűnt, ahogy sok színes bőrű játékos lett a hazai csapatokban is. Jó lenne, ha sok cigány származású focista játszana, az jelentős változást hozna.
Somogyi szkeptikusabb volt nála. Felidézte, hogy a kampány keretében nemrég Pisont István végezte el a kezdőrúgást az egyik bajnoki meccsen. 3000 drukkoló kiabálta önfeledten a nevét, odamentek hozzá, ölelgették, aztán elkezdődött a meccs, és ugyanazok már kiabálták is: „diósgyőri cigányok ... anyátok". Máté Pál visszautalt a korábban említett Real Madrid ultrákra. Ott azért nem tűnik fel a 400 szélsőséges, mert mellettük 90 000 nem szélsőséges drukkol. „Ide szeretnék eljutni" – ábrándozott.
Ezzel az MLSZ, a szurkolói klubok és a Polgári Platform képviselői is kiegyeznének.
