Nyolcezer eurós havi fizetésükből csak 1900 eurót (a spanyol minimálbér háromszorosát) vennének csak fel, a többit jótékony célra ajánlanák fel. Öt EP-képviselőjük nem utazna bizniszosztályon, és ha egy lobbista csak a közelükbe menne, azonnal kipakolnának a sajtónak.
Lehet, hogy tiszavirág-életűek, de vitathatatlanul a spanyol politika új sztárjai: a Podemos (képesek vagyunk rá) alig száz napja működik, és máris 1,2 millió szavazatot kapott az EP választáson, a fenti ígéreteikkel akár tovább gyarapíthatják támogatóik számát.
Az új baloldali párt a társadalmi elégedetlenségi mozgalmakból nőtt ki, a felháborodottakból (indignados), a madridi főteret elfoglaló Május 15. vagy a kilakoltatások ellen küzdő civil mozgalmakból. Sikerük egyben a hagyományos baloldal kudarca: hiába van szocialista és exkommunista párt is a spanyol parlamentben, a válságban egyikük sem volt képes megszólítani azokat, akik csalódtak a politikai rendszerben. Márpedig egyre többen érzik úgy, hogy nekik valójában édes mindegy, a konzervatív Néppárt vagy a szocialisták vezetik az országot, az ő helyzetük attól nem lesz jobb.
A Podemos egyik képviselője ki is mondta: véget kell vetnie annak a helyzetnek, hogy vannak, akik élethosszig a politikából élnek. – Van a politikai kaszt, és vannak az állampolgárok – fogalmazott a párt szóvivője. Ők nyolc évben maximálnák a politikai mandátumokat, nem fogadnak el adományokat sem a bankoktól, sem az építőipari cégektől, mert csak így tudják megőrizni a függetlenségüket.
