A fokozott verejtékezés és a felgyorsult anyagcsere miatt túl gyorsan távoznak a szervezetből olyan fontos ásványi anyagok, mint a cink, mely a szabadgyököket lekötő antioxidánsok létrejöttéért és hasznosulásáért felelős. Ez a folyamat egészségkárosodáshoz, gyorsabb öregedéshez vezet, melynek külső tünetei többek közt a bőrhibák elszaporodása és a hajhullás. Aki aktív, sportos életformát folytat, annak nagyon oda kell figyelnie a folyamatos és kiegyensúlyozott vitamin- és ásványi anyag pótlásra.
A rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszert, ám a túledzés már olyan stresszt jelent a szervezetnek, mely rombolja az, így aki túlhajtja magát, könnyebben lebetegszik. A szimpatikus idegrendszer a vegetatív idegrendszernek az a része, mely a szervezet alkalmazkodásáért felelős a különböző behatásokkal, normálistól eltérő igénybevételekkel szembe, például fokozza a szív munkáját és így a véráramlást sportolás közben. Ha a szimpatikus idegrendszert túlterhelik, a létfontosságú szervek működésében zavar áll be, a szívnél maradva: nyugalmi állapotban is magas a pulzusszám. A probléma első jele lehet, ha sportos életmód mellett is gyakran ideges, dühös valaki. Az élsportolók fokozatosan és évek alatt szoktatták hozzá magukat a kemény munkával járó megterheléshez, így szervezetüknek volt ideje alkalmazkodni, ám az amatőrök jobb, ha nem az ő edzésterveiket másolják.
|
| A futásban nem csak a tempó, a táv és a technika a lényeges, terepet is jól kell választani |
Túledzéshez vezethet, ha a szervezetnek nem áll rendelkezésére elég idő, hogy regenerálódjon. Az izomzat fejlődéséhez tudatosan kialakított edzés tervre van szükség, melynek pihenőnapokat (komolyabb sporttevékenység esetén néha heteket) is tartalmaznia kell. Intenzív megterheléskor az izmokban mikroszakadások keletkeznek, melyek gyógyulása következtében az adott izomcsoport ellenállóbbá és vastagabbá válik. Ha azonban az izomnak nincs erre ideje, akkor a hatás éppen ellentétes lesz az elvárttal.
|
| Aki túlhajtja magát, könnyebben lesérül |
A közhiedelemmel ellentéten az izomláz nem annak a jele, hogy jó munkát végeztünk. Különösen, ha több napig akadályoz a szabad mozgásban a fájdalom. De a túledzés, vagy a helytelenül végzett gyakorlatok, illetve rosszul megválasztott futótáv és terep nemcsak az izmokat, hanem az ízületeket is megterheli, ami kopáshoz, tartós fájdalomhoz vezet.
Nemcsak a pihenés hossza (ez napi minimum 8 óra alvást és heti két pihenőnapot jelent), hanem minősége is meghatározó. A sportos életmód rendszerességet követel meg, különben az edzés csak egy plusz stressz faktorrá válik. Az átmulatott éjszakák, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a nem kielégítő táplálkozás és folyadékfelével mind az edzés és az elvárt eredmény rovására megy. Túledzettséget okozhatnak továbbá bizonyos gyógyszerek, doppingszerek (akár a teljesen legális koffein is) és kábítószerek, melyek hatására az ember egyszerűen nem érzékeli, hogy hol vannak a határai és rendszeresen túlhajtja magát.
|
| A súlyok és ismétlésszámok, illetve a pihenőidő meghatározását jobb szakember segítségével végezni |
Az edzéselmélet két a túledzettség két típusát különböztetni meg. Az úgynevezett Basedovoid túledzettség a súlyosabb, ez a szimpatikus idegrendszer túlterhelésére utal és felfokozott izgalmi állapotot okoz. Az illető, bár gyakran érzi magát felpörgöttnek, idegesnek, türelmetlennek, ugyanakkor krónikus fáradtságtól szenved, mégis nehezére esik elaludni. A nyugalmi pulzusszám és a vérnyomás magas. Az adrenalin- illetve a vércukor szint is a normális érték fölé szalad, az anyagcsere túl gyors, ami rontja a tápanyag felszívódás hatékonyságát, ez pedig étkezési zavarokhoz vezet (például falási rohamok). A tünetek nagyon hasonlítanak ahhoz, amit a pajzsmirigy-túlműködés okoz. A megoldás ebben az esetben a hosszabb pihenő. Az edzéssel teljesen le kell állni egy időre, majd csökkentett intenzitással újrakezdeni vagy más mozgásformát választani.
Az Addisonoid túledzettség tünetei a mellékvesekéreg elégtelen működése okozta betegségéhez hasonlóak. Ezt a típusú túledzettséget nehezebb észrevenni, mert könnyen összetéveszthetőek azokkal az élettani folyamatokkal, melyeket az edzés normálisan okoz. Gyanús lehet mégis a teljesítmény tartós csökkenése, mely nem csak az edzésekre korlátozódik: az illető a munkáját, a mindennapi feladatait is nehezebben látja el, hamarabb kifárad, mint indokolt lenne. A nyugalmi pulzusszám és a vérnyomás csökken. Az ok néha a monotonitásban keresendő, a környezetváltozás és a pihenőnapok betartása jelenthet megoldást.
|
| Idővel mindenféle sporttevékenységben fokozni kell az intenzitást, különben a fejlődés megáll |
Az fejlődés érdekében az edzések intenzitását (és nem feltétlenül a hosszát) fokozatosan emelni kell. Ez súlyzós edzés esetén nagyobb súlyokat, futásnál fokozott tempót vagy megnövelt távot jelent. Aki fitneszórákra jár, annak pedig arra érdemes figyelnie, hogy ne maradjon túl sokáig a kényelmi zónájában. Ha a kezdő órák már nem jelentenek kihívást, ideje szintet lépni. A haladás ütemét minden sportág esetében érdemes szakemberrel konzultálva meghatározni. A jó edző többek közt onnan ismerhető fel, hogy egy alapos állapotfelméréssel kezdi a tervezést és nem ugyan azt az edzéstervet nyomja mindenki kezébe, aki hozzá fordul. Kezdőknek, tehát akik még soha életükben nem sportoltak semmit rendszeresen, vagy több éve, esetleg évtizede voltak utoljára edzésen, a szakemberek általában heti két-három edzésnapot ajánlanak bemelegítés gyanánt.
