A cég éves szinten mintegy 4 millió gyógyszermentes madárral tudja ellátni a piacot. Farmjaik a malajziai Yong Pengben találhatóak, 125 kilométerre Szingapúrtól. A Kee Song célja, hogy betörhessen a kínai és a nyugati piacokra, s hogy a versenyt felvehessék, olyan kísérletektől sem riadnak vissza, mint a szárnyasok fénnyel és zenével történő nyugtatása a „halálsoron”.
„Nézd meg a környezetet. A csirkék itt boldogok és egészségesek maradnak” – mondta a cég elnöke, Ong Kee Song a Reuters munkatársának, hozzátéve: még az ürülék szagát sem érezni.
Ong egyébként 17 éve vegetáriánus, azóta, mióta eltöltött egy rövidebb időszakot egy buddhista kolostorban.
A hagyományos nagyüzemi csirketelepek hírhedten büdösek és zajosak, a madarak pedig torzak és nyomorultak a növekedési hormonoktól, melyekkel a gyorsabb és nagyobb húshozamot próbálják kierőszakolni.
A humánusabb tartás gazdaságilag is megéri
A Kee Song csoport munkáját Chia Tet Fatt molekuláris genetikus, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem korábbi professzora segíti. A tápokat pedig a Charoen Pokphand, a világ legnagyobb takarmánygyártó vállalata biztosítja, mely egyben igazolja is, hogy a Kee Song kizárólag antibiotikum- és hormonmentes takarmányt vásárol tőle.
Az állattartó azzal, hogy gyógyszermentes táppal eteti a csirkéit, szigorúbb higiéniás szabályokat vállal magára a fertőzések megelőzése végett, továbbá három nappal tovább tart, hogy a szárnyasok elérjék a kereskedelmi vágósúlyukat (1,8-2 kg). Ennek ellenére Ong Kee Song állítja, nem szenvednek versenyhátrányt. Mint mondja, a probiotikumos tartás már csak 10-12 százalékkal drágább, mint az antibiotikumos, ráadásul ezeknek a csirkéknek a 30 százaléka prémium minőségű termékként kerül a polcokra, ami a vásárlók számára kompromisszumos megoldás az olcsó, hagyományos nagyüzemi és a drága szabad tartású baromfi között.
A Kee Song nincs egyedül törekvéseivel. A hústermelők hírnevére nézve egyre nagyobb kockázatot jelent ugyanis, hogy Európában és az Egyesült Államokban a biztonságos alapanyagokra egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek – fogalmazott Pawan Kumar, az élelmiszer- és mezőgazdasági kutatásokkal foglalkozó szingapúri Rabobank igazgatója.
A magasabb élelmiszer-biztonsági elvárásokat olyan nagy botrányok tüzelték az elmúlt években, mint a melamin-fertőzött tejpor Kínában, a marhahúsként értékesített lóhús Európában és a sántaságot okozó növekedésserkentő gyógyszer alkalmazása szarvasmarháknál az Egyesült Államokban.
A probiotikum a nagyüzemi állattartás Szent Grálja?
A jó hírnévre vágyó termelők a takarmányt újabban nem antibiotikumokkal és hormonokkal dúsítják, hanem probiotikumokat alkalmaznak. A probiotikumok a szárnyasok immunrendszerét erősítik, ami a fertőzésekkel szembeni védekezés egy kevésbé agresszív formája.
„A probiotikumok, akár önmagukban, akár esszenciális olajokkal és szerves savakkal kombinálva, a vezető nemzetközi megközelítés szerint kiválthatják az antibiotikumok alkalmazását” – mondta Wayne Bryden, a University of Queensland állattudományi karának professzora.
A probiotikumok olyan jó baktériumokkal látják el az állatok bélrendszerét, melyek gátolják a káros baktériumok szaporodását, míg az esszenciális olajok és szerves savak szerepeltetése a szárnyasok étlapján az emésztést segítik.
Az ausztrál egyetemen kutatócsoportjának munkáját részben a Ridley AgriProducts nevű takarmány-előállító cég támogatja. Az előzetes vizsgálatok során úgy találták, hogy a probiotikumok megduplázhatják a takarmány fehérjetartalmának hasznosulását, ami jobb húshozamot eredményez. Ez kiválthatja a növekedésserkentő hormonok használatát anélkül, hogy a nagyüzemi állattartók piaci hátrányba kerülnének.
A közelmúltban az Egyesült Államok legnagyobb baromfihús-előállítója, a Tyson Foods Inc ígéretet tett arra, hogy 2017-ig teljesen beszüntetik az emberek számára kifejlesztett antibiotikumok alkalmazását a baromfitenyészetben. A Tyson Foods ezzel a legrövidebb határidőt szabta meg magának az amerikai cégek közül.
A McDonald's is megerősítette, hogy az amerikai éttermekből kitiltják azokat a húsokat, melyek ember számára kifejlesztett antibiotikummal voltak táplálva, s készül hasonló lépéseket tenni Ázsiában is. Megdöbbentő adat, hogy az USA-ban jelenleg az antibiotikumok 80 százalékát a vágóállatok fogyasztják el.
Azonban míg a nyugati világban egyre nő a kereslet az egészségesebb élelmiszerek iránt, szakértők szerint tartani lehet tőle, hogy Ázsia egyes régióiban nem lesznek hajlandóak megfizetni a drágább, gyógyszermentes csirkét, de Kína ígéretes piacnak bizonyul a nagy horderejű élelmiszerbotrányok után.
