Tisztelt Czím, Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy folyó hó 30-án, szombaton, Budapesten, IV. kerület, Eskű tér 6. szám alatt (Duna utcza s Kéményseprő-utcza sarkán) „MÁTYÁS PINCE" czím alatt egy bor-és sörházat nyitok meg. A „SCHOLCZ-BITTRICH" („Shmutziger", „Piszkos") féle sörháznak hosszú évekig üzletvezetője voltam s így remélem, hogy az itt szerzett tapasztaltok alapján üzletemben bármely igénynek megfelelhetek.
Részvény-sör és valódi természetes jó borokról gondoskodtam.
Rendszeres konyhát nem tartok, de hideg ételek és egyéb szokásos sörházi eledelek és csemegék bő választékban lesznek kaphatók.
Számos látogatást kér teljes tisztelettel:
Baldauf Mátyás
Persze nem csak a nyájasan invitáló hirdetésnek, hanem a kávéházi, kocsmai szóbeszédnek köszönhetően is gyorsan terjedt az új sörház híre. A megnyitás napján a házaspár és négy alkalmazottjuk kilenc hektoliter sört mért ki a húsz asztalt számláló üzemben. Tavaszra a vendégek már a ház előtti teraszra is kitelepedhettek, ahol cigányzene mellett élvezhették a társasági élet örömeit.
A szomszédos bérház a háború előestéjére épült föl, pincéjében és földszintjén eleve étteremnek tervezett helyiségekkel. Ezeket a Mátyás Pincéhez csatolták, s immár harmincfőnyi személyzetre volt szükség a vendégsereg kiszolgálásához.
Címeres törzsközönség
Az első időkben szemtanúk beszámolója szerint a törzsvendégek nagyon gyorsan asztaltársaságokat alapítottak, akiknek állandó helyét címerállatokkal ellátott réztáblák jelezték. A legrégebbi, a 78 főből álló "Kolomposok" voltak. A társaságot Simon Károly nyugalmazott százados alapította. A híres kolompot az univerzális sportember és híres karikaturista, Manno Miltiadesz tette le az akkor még egyetlen különszoba asztalára.
A legtöbb társaság katonai személyek köré csoportosult, de ott ültek minden délután olyan királypárti politikusok is, mint Szmrecsányi György Főispán köre, benne Horthy nagy ellenfele, a volt államtitkár és belügyminiszter Beniczky Ödön, Turi Béla esztergomi kanonok, pápai prelátus, országgyűlési képviselő és Palugyai Móric belügyi államtitkár.
A polgáribb összetételű "Rokon" asztaltársaság címerállata egy majom volt, ők ugyanis a kapatosan távozó vendégek testtartásában találták meg Darwin elméletének bizonyítékát. Elnökük Lafranko József terézvárosi kéményseprő-mester volt, a tagok között ült Thury Lajos festőművész, Kállay Imre tűzoltó-főparancsnok és Perényi József irodalomtörténész paptanár.
A "Jó estét" társaság alapszabálya volt, hogy aki az első korty előtt nem kíván jó estét a többieknek, fizethette az egész kört. A "Van hely" csoportnak volt a legtöbb tagja, kilencvenkettőből tizenöten-húszan minden estélyüket ott töltötték. Nevüket a háziasszonynak, Tercsikének köszönhették, aki vendéget sosem küldött el, a legnagyobb zsúfoltságban is azzal invitálta be mindenkit: - Van hely, kérem, csak tessék!
És volt is, ha másképp nem, hát több sorban ültek körül egyetlen asztalt.
Sok törzsvendég egyébként saját kupát, korsót tartott a vendéglőben. Egy korabeli újságíró szerint "valóságos kis gyűjteménye van a Mátyás Pincének ezekből a régi sörös korsókból, amelyek közt nem ritkaság a literes űrmértékű sem."
Az üzletben ekkortájt évente átlag három-négyezer hektoliter sör és három-négyszáz hektoliter bor fogyott. Az egész város tudta, hogy "a Matyinál" kapható Budapesten a legjobb sör. Mindemellett komoly konyha nem volt, de egyszerű ételeiket (például füstölt csülköt és nyelvet, zónapörköltet, virslit és sajtokat) városszerte dicsérték, köztük a kor nagy irodalmi személyiségei: Szabó Dezső, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes.
Az első világháború után, 1927-ben aztán Baldauf megvásárolta az üzletét magába foglaló bérházat, s maga a korábbi háztulajdonos, a Dreher sörgyár kezeskedett érte a banknál, hogy a hitelt megkaphassa.
Az alapítás 25. évfordulóján, 1929-ben Baldauf Mátyás életművéért megkapta az Országos Iparos Szövetség Nagy Aranyérmét. A vendéglőben új helyiségek nyíltak: a Jubileumi és a Halász terem.
Az alapító tulajdonos további átalakításokat is tervezett, és ennek eredményeként a Mátyás név többé nem őt magát, hanem a magyarok nagy királyát jelölte – a jubileumi étlapra is az ő képe került rá. Az ötletgazdák Dávid Károly építész és Haranghy Jenő festőművész voltak, s ez teljes arculatváltás is jelentett: a régi bútorok helyére faragott reneszánsz és "ómagyar" stílusú asztalok, székek és szekrények, a falakra Haranghy freskói kerültek, az ablaktáblákat színes mozaiküveg váltotta föl.
Baldauf Mátyás azonban már nem élhette meg az átalakítások befejezését, időközben, 1937. október 6-án elhunyt. Az üzletet felesége és két fia, Mátyás és Imre vitte tovább. Baldauféknak egyébként hat saját gyermeke volt, és még három rokongyereket neveltek föl.
A második világháborút a Mátyás pince már nem tudta olyan könnyen átvészelni, mint az előzőt. Bár a vendégek továbbra is hűségesen jöttek, egyre nehezebb volt áruhoz jutni, végül az alkalmazottak felét is el kellett bocsátani. Budapest hosszú ostroma alatt a sörház bezárt és óvóhelyként működött. A helyiségekben hétszer gyújtottak tüzet, a parketta teljesen elégett, a bútorok, eszközök nyolcvan százaléka elpusztult. A felszabadulás utáni első napon, február 13-án mégis megnyitottak, bár csak népkonyhaként tudtak működni, ahol jegyre adtak ételt.
Rövid felvirágzást hozott az 1947. május 18-án, Budapesten tartott sörünnepély, melyen a vendéglátóhelyek versenyét a 30 és fél hektoliter sört eladó Mátyás Pince nyert meg. Az ünnepségre az étlapot is leporolták, de ennek a röpke, néhány éves békebeli nosztalgiának gyorsan véget vetett 1949. december 29. Ezen a napon a Mátyás Pincére rátette a kezét az állam, a család hamarosan nem csak az üzletét, de az épületet is elveszítette. Sok baloldali értelmiségi igyekezett segíteni a családon, meghálálva Baldaufék jó szívét és vendégszeretetét (a Mátyás Pince évente húsz egyetemistát etetett ingyen), az akkori nemzedék több-kevesebb sikerrel el tudott helyezkedni a vendéglátásban, de volt, akit végül ki is telepítettek az országból.
Magyaros étterem születik
Államosítás sokkja után az a veszély fenyegetett, hogy a kivételes adottságokkal rendelkező helyiségeket bútorraktárként használják tovább, ám erről az akkori vezetőségnek, élén Papp Endrével, ügyesen sikerült lebeszélnie a döntéshozókat. Papp felmenői hat nemzedék óta vendéglátósok voltak, a család híres kispesti étterme, a Koós Károly tervezte Halásztanya 1500 vendéget tudott fogadni egyszerre. Pappék ugyanúgy jártak, mint Baldaufék: 1949. december 23-án, karácsonyi ajándékul megérkezett az államosításról szóló határozat.
Papp Endre családja vagyonát ugyan elveszítette, de a generációról-generációra öröklődő tudást nem, így 1950 májusában a haldokló Mátyás Pince élére állították, mint alkalmas személyt. Kezei alatt az étterem új erőre kapott, bár régi pompáját nem nyerhette vissza. Az új vezetőség haléttermet csinált a Mátyás Pincéből annál a prózai oknál fogva, hogy húst csak jegyre lehetett kapni, halat viszont jegy nélkül is. A korábbi sörház helyén igazi magyaros étterem nőtt ki a romokból, a hagyományos fogásokat azonban úgy készítették el, hogy a külföldiek se betegedjenek bele a sok zsírba és paprikába.
Az idegenforgalom csak az 1956-os forradalom és a megtorlás évei után lendülhetett fel, így a budapesti törzsközönség mellett egyre gyakrabban jöttek külföldiek, csoportostul. A régi konyha ezt már nem bírta, bővíteni kellett, 1959-60 körül pedig szolgálatba állt az első hűtőgép.
1959. február 24-én, Jégtörő Mátyás napján Papp Endre összehívta a Mátyás Pince Baráti Társaságot, melynek alapító tagjai voltak többek közt Kis Manyi, Gobbi Hilda, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc színművész vagy Babits Antal és Zoltán László orvosprofesszor. A Mátyás-napi vacsorákból évtizedes hagyomány lett.
Az újabb átalakításokra 1964-ben nyílt alkalom, amikor az Erzsébet-híd építése miatt feltúrták az egész környéket. Ekkor készült el a hall, s bár a konyhát is jó lett volna bővíteni, már nem volt hová. A belső tér 1969-71-ben szépült meg a Képzőművészeti Főiskola diákjainak segítségével, akik megtisztították egy felújították a freskókat, Bozó Gyula pedig újakat készített a sörözőbe. Az üzlet berendezése 1973-ban műemléki védettséget kapott, így a mai vendégek is ezeket láthatják, használhatják.
A "legvidámabb barakk" éveiben olyan híres vendégek tértek be a Mátyás Pincébe, mint Richard Burton és Elisabeth Taylor, Grace Kelly, Gilbert Bécaud, Elisabeth Schwartzkopf, Ormándi Jenő, Cziffra György, Lovro von Matačić, Jehudi Menuhin, Andrzej Wajda, Alberto Moravia, Liv Ullmann és Alain Delon.
Príma prímások generációi
A Mátyás Pince zenészeinek történetéből külön könyvet lehetne írni. Az biztos, hogy a cigányzenének még ma is része van abban, hogy a hely máig őrzi népszerűségét. Idősebb Déki Lakatos Sándor 1965-től, fia, ifjabb Sándor 1972-től 2011-ig húzta a Mátyás Pincében. Ők az egyik legrégebbi magyar zenészdinasztia tagjai: első ismert ősükről 1630-ból maradt fenn írásos emlék. Az apa a Magyar Rádió népi zenekarának alapító prímása volt, az első cigányzenész, aki megkapta a legrangosabb magyar zeneművészeti elismerést, a Liszt díjat. Ezzel később fiát is kitüntették, sőt, megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét is. A jelenlegi prímás, Lakatos Vilmos a Magyar Ezüst Érdemkereszt viselőjeként viszi tovább a Mátyás Pince lassan hatvanöt éve töretlen zenei hagyományait.
Bár a Mátyás Pince az eltelt 110 év alatt többször is gazdát cserélt, az alapító házaspár leszármazottai ma itt erősen kötődnek az étteremhez. 1979-ben nagy ünnepséggel köszöntötték a 75. évfordulót, s a háromemeletes tortán a gyertyát maga az alapító fia, Borostyánkői Mátyás gyújtotta meg. Felesége akkor már régóta a vendéglő irodavezetője volt. A 100. születésnapra egy kis füzetet is készítettek a hely történelméről, melyet az ifjabb és a legifjabb Borostyánkői Mátyás, az alapító építész unokája és grafikus dédunokája készített.
Idén, a 110. születésnapját ünneplő Mátyás Pince újabb kiadvánnyal eleveníti fel a történelmét, s a 2008-ban kezdődött átfogó felújítási munkálatok befejeztének tiszteletére
Az étterem legújabb tulajdonosa, a Mátyás Pince Új Ízei Kft. 2008-ban vette át az üzlet üzemeltetési jogát, és azonnal nagyszabású felújítási munkákat kezdett. A 100.000.000 Ft-os beruházás eredményeként vonzóbbá vált a fogadótér, megtörtént a burkolatok cseréje, megújultak a kárpitok, visszakapták régi fényüket a falfestmények, és a konyha is modernebbé vált. A munkálatok a Műemlékvédelem ellenőrzése mellett zajlottak, nagy körültekintéssel, az eredeti állapot visszaállításának határozott igényével.
Vitárius Csaba üzletvezető elmondta, 2008-ban épp a gazdasági válság kezdetén vették át a megtépázott hírnevű éttermet, melytől – úgy tapasztalták- a hazai közönség elpártolt. Céljukként tűzték ki ezért, hogy a magyar étteremlátogatók és főként a fiatalabb korosztályok számára is újból vonzóbbá tegyék a helyet. Ennek szellemében, a 110. évforduló évében egy sor fiatalosabb programmal várják az érdeklődőket. Bővül például a zenei kínálat. Lakatos Vilmos és zenekara más műfajból érkező zenészekkel játszik majd együtt, de a szerencsés vendég kifoghat egy egyedülálló prímás párbajt, egy folklór programot vagy operett-estet is.
A helyszínen állandó kiállítás nyílt a Mátyás Pince történetéből, a gyerekeket pedig vasárnaponként, ebédidőben Mátyás király koráról szóló mesék és játékok várják.
