Májustól a NATO tizenkét harci gépet állomásoztat Észtországban, Lettországban és Litvániában.Márciusban pedig arról is döntöttek, hogy légi ellenőrző és figyelmeztető (AWACS) repülőgépek segítségével Románia és Lengyelország légteréből követik figyelemmel az ukrajnai fejleményeket.
A NATO elsősorban a „szárnyakon”, a Baltikumban és Romániában erősíti meg védelmét. Sztáray Péter tájékoztatása szerint a további terveken még a katonai vezetés dolgozik, ezek a hónap végére készülhetnek el. A NATO stratégiai koncepciója azonban egyelőre nem változik.
A nagykövet kiemelte: a NATO továbbra sem elsődleges szereplő az ukrán válságban, s kitért arra, hogy a genfi politikai egyeztetéseken sem a szövetség, hanem az Európai Unió képviseltette magát. – Az ötödik cikkelyen kívül nincs keresnivalónk – fogalmazott, utalva az atlanti szerződésre, mely szerint a NATO kollektív védelemben részesíti tagjait.
A fejleményeket meghatározhatja Transznyisztria, azaz a Moldován belül 1990-ben a magát önkényesen önállónak kikiáltott Dnyeszteren Túli Köztársaság kérdése. A régió szerdán függetlenségének elismerését kérte Moszkvától, és lehetőséget arra, hogy később csatlakozzon Oroszországhoz. A zárványként létező területet egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el önálló államként, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön csak annyit mondott: a térség lakóinak is joguk van a saját sorsukról dönteni. Transznyisztriában körülbelül 1000–1500 orosz katona állomásozik békefenntartóként a 14. hadsereg keretein belül.
Az ő ellátási gondjaikat megoldaná, ha összekötnék őket Kelet- vagy Dél-Ukrajnával, illetve az ott állomásozó orosz csapatokkal. Az Európai Unió egyébként még júniusban alá szeretné írni a társulási megállapodást és a szabad kereskedelmi egyezményt Moldovával. Arra a kérdésünkre, hogyan értékeli, hogy Putyin csütörtöki nyilatkozatában a NATO-bővítést nevezte a krími akció egyik okának, Sztáray Péter megerősítette, nincsen napirenden Ukrajna csatlakozása a szövetséghez. Erre nem is nyilvánított ki szándékot a kijevi vezetés, szorosabb együttműködésre viszont igényt tart.
Az ukrán NATO-csatlakozás kérdése Viktor Janukovics volt ukrán elnök hatalomra kerülésekor került le teljesen a napirendről, és most kérdés, hogy a május végi elnökválasztás hatására változik-e a helyzet. Szakértők szerint Putyin kiszólása a NATO-bővítésről mindenesetre inkább a hazai közvéleménynek szólt, amelyben erős a NATO-ellenesség.
