Vlagyimir Putyin államfő csütörtökön, televíziós lakossági fórumán azt mondta: az új régióra az idén mintegy 100 milliárd rubelt (2,8 milliárd dollárt) kell költeni, és ezt a kormány 240 milliárdos tartalékából tudják fedezni. Hasonló összegű befektetési igényt számolt ki a szakértők többsége is, ám néhányan közülük arra is figyelmeztetnek, hogy a Krím támogatására még jó ideig hasonló összeget kell szánni. A newsru.com internetes hírportál által idézett értékelés szerint a következő tíz évben összesen 30 milliárd dolláros terhet jelenthet az országnak.
|
| Utcazenész Jaltán Fotó: Reuters – Maxim Shemetov |
A Krím ugyanis – csakúgy, mint az immár 84 oroszországi régió többsége – központi támogatásra szorul. A Standard and Poor's hitelminősítőnek a Vedomosztyi üzleti napilapban ismertetett számításai szerint az 1,9 milliós – a különleges státusú várossal, Szevasztopollal együtt mintegy 2,3 milliós – félsziget egy lakosra jutó bevétele nem egészen 11 ezer rubel, ami jócskán elmarad a 37 ezres oroszországi átlagtól. Vagyis legalább évi 38 milliárd rubeles költségvetési dotációra van szükség csak ahhoz, hogy ezt a mutatót a szegényebb oroszországi térségek 29-30 ezer rubeles szintjére hozzák fel.
A nyugdíjak és a bérek is nagyságrendekkel alacsonyabbak, márpedig Moszkva eltökélt szándéka, hogy ezeket is kiegyenlíti. A mintegy hatszázezer krími nyugdíjas például eddig átlagosan 5500 rubelnek megfelelő összeget kapott havonta – nem egészen feleannyit, mint az oroszországiak. Így áprilistól négy hónapon át 25-25 százalékkal növelik az ellátmányukat, hogy az júliusra elérje a kívánt mértéket, ez pedig mintegy 50 milliárd rubellel terheli meg a nyugdíjalapot.
Hasonló a helyzet a több mint 200 ezer állami alkalmazott esetében is. Merthogy – mint azt a tévés fórumon maga Putyin mondta – a közhivatalnokok kétszer-két és félszer, a katonák pedig négyszer annyit keresnek a „szárazföldi Oroszországban", mint a félszigeten. Ráadásul szociális támogatásra szorul 50-100 ezer diák, miként a rokkantak is.
|
| Ukrán zászlókkal tüntetnek a Krím annektálása ellen Reuters – Yevgeny Voloki |
Idővel persze önellátóvá válhat a Krím. Ám csak óriási, elemzők szerint az 50 milliárd dolláros költségűre becsült szocsi játékok kiadásait is meghaladó infrastrukturális beruházások árán. Ez pedig akkor is megterhelő lehet Oroszországnak, ha hosszú távon akár ki is fizetődhet a régió bekebelezése. Hiszen a segodnya.ua internetes portál – a gazdasági adottságok mellett egyebek közt a természeti, kulturális kincseket is figyelembe véve – két és félmilliárd dollárra becsülte a félsziget értékét, és nem tudni, mekkorák a most 66 milliárd köbméterre és 22 millió tonnára becsült, part menti gáz- és olajtartalékok. Eddig ugyanis csak a feltételezett lelőhelyek mindössze négy százalékát mérték fel.
Az orosz gazdaság azonban most gyengélkedik. A Capital Economics londoni elemzőház – mint arról az MTI a minap hírt adott – úgy számolja, hogy az idei év első három hónapjában az egy esztendővel ezelőttihez képest csak fél százalékkal nőtt, negyedéves összehasonlításban pedig körülbelül egy százalékkal csökkent a GDP, és a nyugati szankciók hatása még nem is igazán érződik.
Márpedig ha a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadás miatt a szankciók második, például a bankrendszert sújtó szakasza is életbe lépne, az Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter szerint negyedévente akár 50 milliárd dolláros tőkekivonást eredményezhetne.
Már csak ezért sem valószínű, hogy Moszkva Kelet-Ukrajnában is egy az egyben a krími forgatókönyvet akarja megvalósítani. Ez a régió, a donyecki, a luganszki lés a harkovi megye – még ha Ukrajna nehézipari központjaként gazdaságilag fejlettebb is Krímnél – a maga összesen több mint kilencmillió lakosával alighanem még nagyobb anyagi terhet jelentene Oroszország számára.
