Lendvai Zsókát először arról kérdeztem, mire kíváncsi, érzékeny a német nyelvű olvasó, ha magyar irodalomról van szó. Erre szinte lehetetlen válaszolni – mondja a könyvkiadó.
Meglepően nagy sikere volt Zsolt Ágnes Éva lányom című kötetének, amit a „magyar Anne Frank-napló”-nak nevezett a Die Zeit kritikusa. Szép kritikákat kapott Tóth Krisztina Pixel című kötete és a Spiró György novelláiból összeállított kötet is.
Ez azonban nem jár együtt „kereskedelmi” sikerrel.
A német nyelvű piacon rengeteg könyv jelenik meg évente, és harcolni kell, hogy eljussanak a legfontosabb kulturális újságírókhoz, miközben a nagy német napilapok is erősen csökkentették kritikai rovataik terjedelmét.
A sajtó és az olvasók figyelmét a politikai események is befolyásolják. Ez az oka az orosz vagy ukrán nyelvű irodalom mostani népszerűségének. Mivel a kiadót férjemmel, Paul Lendvaival együtt alapítottuk és tartjuk életben, minket Ausztriában jobban ismernek, és már számon tartanak – magyarázza Lendvai Zsóka.
A kiadó büszke arra, hogy Spiró György könyvei náluk jelentek meg először németül. Bécsből folyamatosan figyelik a magyar irodalmi életet, az újonnan megjelenő műveket. Lendvai Zsóka évtizedekig a magyar könyvkiadásban dolgozott, és sok szerzőt személyesen is ismer, ami nagy előny. A hazai szerzők becsülik, nekik pedig nagy előnyük, hogy kis kiadóként jóval gyorsabban képesek reagálni, mint a nagyok.
A Nischennek van állandó fordítói, szerkesztői, munkatársi csapata, amelyben anyanyelvi lektorok és korrektorok dolgoznak.
A kezdetek óta Kemény Zoltán tervezi a könyvborítókat. Zeltner Ernő három kötetet is fordított, Buda György már az ötödik, Zádor Éva a negyedik művön dolgozik. Nagyon fontos a fordító szerepe, ezért a kötetek fülszövegén a szerző életrajza mellett a fordítóét is szerepeltetik.
Mennyire tudnak jelen lenni a teljes német könyvpiacon? – érdeklődtem. A Mohr Morawa tekintélyes osztrák nagykereskedő, a legfontosabb partnerünk – feleli a kiadó. – Az ő képviselőjük járja az országot és a könyvesboltokat, természetesen a legfontosabb német és svájci nagykereskedők is vásárolnak tőlünk. Komoly versenytársak vannak a német könyvpiacon, ahol több ismert magyar író tekintélyes kiadóknál jelenik meg.
Hogy mindezt támogatja-e a magyar kultúrpolitika? Az NKA Fordítástámogatási Alapjától eddig négy kötetre kaptunk támogatást – szól a válasz –, könyvenként kb. 3oo ezer forintot, ami a fordítási költségek ötödét-hatodát tette ki.
Nyolc mű németre való átültetését kizárólag megtakarított pénzünkből fedeztük. Az Éva lányom (Das rote Fahrrad) című könyvre az osztrák Művelődési Minisztérium és egy kormányalapítvány adott támogatást.
Jövőre kiadjuk Barnás Ferenc Másik halál című regényét Zádor Éva fordításában. Buda György már dolgozik egy vaskos regényen, Péterfy Gergely Kitömött barbár című Aegon-díjas művén, ami talán azért lehet itt is sikeres, mert egyik főhőse, Angelo Soliman a XVIII. század második felében Bécsben élt.
Számítanak-e arra, hogy anyagilag is sikeres lesz a vállalkozás? Lendvai Zsóka erre azt mondja:
a kiadót a szenvedély szülte és az is működteti.
Klikkektől és divatoktól függetlenül, csak a minőség alapján választják ki a kiadandó köteteket. „Kezdettől fogva tudtuk, hogy a Nischen Verlag pénzt fogyaszt és nem termel. Az eddigi költségeket – igen magas összegről van szó – nem szeretném közölni, mert az irigység és a rosszindulat az Osztrák–Magyar Monarchia mindkét országában még mindig nagyhatalom!”
Magyarok németül Lendvaiéktól
2012: Zsolt Ágnes: Éva lányom, Spiró György: Tavaszi tárlat, Parti Nagy Lajos: Hullámzó Balaton
2O13: Lángh Júlia: Egy budai úrilány, Spiró novellák, Tóth Krisztina: Pixel
2O14: Sándor Iván: Az éjszaka mélyén, Kerékgyártó István: Rükverc, Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben
2O15: Barnás Ferenc: A kilencedik, Tóth Krisztina: Akvárium, Szilasi László: A harmadik híd
Tóth Krisztina Akváriumát a hat legjobb németre fordított mű közé választotta májusban a tekintélyes Nemzetközi Irodalmi Díj zsűrije. A döntést a 25 ezer eurós díjról június végén jelentik be.