galéria megtekintése

Nagydíjas lett a Saul fia Cannes-ban!

21 komment


Csákvári Géza

A kritikusi jóslatokat messze felülmúlva Nemes László filmje vasárnap a második legrangosabb díjat hozta el a 68. cannes-i filmfesztiválról. Emberemlékezet óta ez a legnagyobb magyar filmes siker.

Zsúfolásig megtelt a cannes-i fesztiválpalota Lumiere terme a filmvilág legfontosabb ünnepének záró ceremóniáján. Öt kontinens legnagyobb filmcsillagai jöttek össze, hogy a hetedik művészetet ünnepeljék. A francia nagymester, Jacques Audiard Dheepan című alkotása nyerte el vasárnap este a fődíjat, az Arany Pálmát a 68. cannes-i filmfesztiválon. A mű egy Srí Lanka-i bevándorló drámája, aki nem tud beilleszkedni Párizs külvárosának drogdílerekkel teli világába. A döntés nagy meglepetés, az újságírók nagy része kifütyülte a hírt.

A főszereplő, Röhrig Géza (balra, Nemes László (balról a harmadik), mellette pedig Clara Royer forgatókönyvíró a Saul fia stábjából vasárnap a díjátadó gála előtt
A főszereplő, Röhrig Géza (balra), Nemes László (balról a harmadik), mellette pedig Clara Royer forgatókönyvíró a Saul fia stábjából vasárnap a díjátadó gála előtt
Benoit Tessier / Reuters

Az Arany Pálma után a második legjelentősebb elismerést, a zsűri nagydíját (Gran Prix) Nemes Jeles László rendező kapta a Saul fia című művéért. Korábban azt írtuk: Nemes Jeles kényes témához nyúlt, méghozzá a holokauszt megjelenítésével kapcsolatos dogmák lerombolásának a céljával, illetve a Sonderkommando rehabilitálásával. Ez nemcsak hogy sikerült neki, de az is egyértelmű: a Saul fia a rendszerváltás óta a legerősebb magyar mozgókép, amely nemcsak beérte, hanem tovább is lépett a világ filmművészetén. És most már az is biztos, hogy emberemlékezet óta a legnagyobb magyar filmes siker is. Legutoljára Mundruczó Kornél volt Cannes-ban versenyben a Szelíd teremtéssel 2010-ben. Versenyprogramban meghívott magyar film hivatalos díjat utoljára pontosan harminc évvel ezelőtt kapott. Szabó István a Redl ezredesért a Zsűri díját vihette haza 1985-ben.

 

Arról egyébként, hogy a Saul fiának milyen hatása van, az egyik zsűritag, a kanadai rendező Xavier Dolan így nyilatkozott a gála utáni sajtótájékoztatón: „A fesztivál legelején néztük meg, de végig velünk maradt. Csak meredtünk csendben magunk elé utána.” Elismerően szólt Nemes alkotásáról a szintén zsűritag brit színésznő Sienna Miller is. Ő azt mondta, még soha nem látott ilyen jó filmet a „témában”: úgy tudott meg rengeteget a holokausztról, hogy vizuálisan tulajdonképpen nem is mutattak meg direktben semmit. Ez lélegzetelállító teljesítmény egy elsőfilmestől – mondta Miller –, Röhrig Géza alakítása pedig „sokkolta” és mélyen megérintette.

Hasonlóan nyilatkozott Sophie Marceau is. akinek a bevallása szerint a Saul fia lenyűgöző film. „Még soha nem láttam ilyet - mondta újságírói kérdésre a világhírű rancia színésznő. „Teljesen új jellegű a film: a holokauszt témáját már nagyon sokszor feldolgozták, de ebben a filmben nagyon különleges módon múltak hozzá. És a rendező nagyon fiatal. Fontosnak tartottuk, hogy díjazzuk egy fiatal tehetséget.”

„Szeretnénk, ha annyi nációt és kultúrát elérhetne a film, amennyi csak lehetséges. Cannes segített, hogy ez valósággá válhasson” – mondta Nemes lapunk kérdésére a díjkiosztó után. Hangsúlyozta: „Európát a mai napig kísérti a holokauszt emléke a zsidó lakosság elpusztítsa miatt. Ez az érzés minden nap velünk van, Magyarországra pedig ez különösen igaz. Különösen, hogy hazánkból rekordmennyiségű embert deportáltak a második világháborúban: nyolc hét alatt csaknem félmillió embert, ebből pedig mintegy százezer gyermeket. Legtöbbjüket direkt a gázkamrákba. Ez pedig a mai napig nincs feldolgozva.” Nemes a témát mindenképpen új nézőpontból akarta megmutatni, a fiatal generációknak érthető szinten, akiknek nincs lehetőségük az igazságot megtudniuk a túlélőktől. „Ez a film nem a túlélésről szól” – fogalmazott. Filmje egyébkénnt begyűjtötte a legjobb hangmérnöknek járó elismerést is. A fesztivál közleménye szerint a Vulcain elnevezésű technikai díjat Zányi Tamás a Saul fia „kiemelkedő hangmérnöki munkájáért” kapta meg.

A legjobb rendezésért járó díjat a The Assassin című versenyfilm tajvani direktora, Hou Hsiao-Hsien vehette át. A rendező a hetedik századi kínai császárság és a provinciái közötti konfliktusokat misztifikálja, a wuxia és a harcművészeti mozik zsánerelemeiből készült magas művészeti alkotás, a festői szépségű harcjeleneteivel megalkotott művészi vízió a mezőny egyik legjobbja volt.

A görög Jorgosz Lantimosz, a The Lobster (A homár) direktora kapta meg a 68. cannes-i filmfesztivál Zsűri díját. A művész sci-fi egy olyan elképzelt jövőben játszódik, ahol a magányos emberek 45 napot kapnak arra, hogy párt találjanak maguknak, különben valamilyen állattá változtatják őket, a főszereplő szinglit alakító Colin Farrel pedig úgy dönt, homárként él tovább.

Bercot, Audiard és Lindon a maga díjával
Bercot, Audiard és Lindon a maga díjával
Eric Gaillard / Reuters

A legjobb férfi alakításért Vincen Lindont díjazták a The Measure of Man (Az ember mértéke) című filmben nyújtott teljesítményéért. A Stephane Brizé rendezte drámában Lindon egy hitelekkel küzdő biztonsági őrt alakít, aki a sok megaláztatás után végül „robban”. Érdekesség, hogy a filmben ő az egyetlen hivatásos színész, a mellékszerepekben önmagukat alakító civilek láthatóak.

A legjobb női alakítás díját a zsűri megosztotta Rooney Mara, a Carol, illetve Emmanuelle Bercot, a Mon Roi (Királyom) főszereplői között. Előbbi nem jött vissza a gálára, a rendező Todd Haynes vette át az elismerést. A ceremóniát a Debussy teremben nyomon követő sajtó kifütyülte a döntést.

A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést a Chronic című, az eutanáziáról szóló dráma író-rendezőjének, Michel Francónak ítélte oda a zsűri. Ebben a műben Tim Roth egy ápolót alakít, aki haldokló embereket ápol. Franco lapunknak elmondta: amikor három évvel ezelőtt volt Cannes-ban az After Luciával, akkor Roth a zsűriben volt, és ekkor ajánlotta fel: bármilyen új filmet fogat, abban benne lesz.

Nemes a színpadon az elismeréssel. Emberemlékezet óta
Nemes a színpadon az elismeréssel. Emberemlékezet óta
Regis Duvignau / Reuters

A libanoni Ely Daugher Waves 98 című animációs etűdje nyerte a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát. A legjobb elsőfilmes rendezőnek járó Arany Kamera elismerést a kolumbiai César Agusto Acevedo kapta a La tierra y la sombra (A föld és az árnyék) című mozijáért, mely a Rendezők Hete című programban versenyzett.

A francia új hullám egyik utolsó élő alkotója, Agnes Varda életműdíjat kapott.

A Saul fia rendezőjével, Nemes Lászlóval készített interjúnkat itt, a főszereplővel, Röhrig Gézával készítettet itt, kritikánkat pedig itt olvashatják.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.