A legelső ferencvárosi pálya és annak újjáépítése között több mint hatvan esztendő telt el, azóta ez a periódus negyven évre csökkent, hiszen hamarosan átadják a legújabb IX. kerületi labdarúgó-létesítményt.
Hetvennégyben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-helyettes volt az FTC elnöke, ma a kormánypárt igazgatója az elöljáró, az alelnök pedig annak kommunikációs igazgatója, ferencvárosi polgármestere.
A helyszínen és a klub színein kívül egyéb hasonlóság nincs, elvégre napjainkban kevesen mondhatják el magukról, hogy képesek felsorolni a Ferencváros kezdő tizenegyét. Hajdanán ez az ország minden szegletében alapfeladat volt, mivel – tévévébé ide vagy oda – az akkori első osztály megfelelt az elnevezésének, azaz joggal hívták labdarúgó NB I-nek.
Géczi – Martos, Bálint, Mucha, Megyesi – Nyilasi (Takács), Juhász – Pusztai, Kelemen, Szabó, Máté. Így állt fel az FTC az archív felvételen megidézett meccsen, és annak ellenére is a favoritok magabiztosságával vonult fel, hogy Kovács Ferenc, a székesfehérváriak edzője (ma tiszteletbeli elnöke) azt mondta: „A Ferencváros nyitott könyv előttem.”
|
Ferencváros-Videoton rangadó 1974-ből
Bánhalmi János / Népszabadság/archív |
Hogy a vendégek sem tartottak a találkozótól, annak az volt az oka: az első osztályban először 1968-ban szereplő Videoton gyorsan felzárkózott az élmezőnyhöz, az NB I-es premiert követő hatodik évben már a negyedik helyet szerezte meg. Trénere az Üllői úton a kispadra ültethette Csongrádit vagy Szalmásyt, hiszen – a képen látható Kovács László kapussal, a védelemben Hartyánival, Nagy III-mal, Fejessel, Czeczelivel, a középpályán Kovács Józseffel, Karsaival, Burkával, elöl Nyitraival, Nagy II-vel és Tieberrel – nélkülük is veszedelmes kezdő tizenegyet küldhetett a pályára.
Közülük azon a mérkőzésen a másik két László, Karsai és Tieber emelkedett ki. Az irányító adott két ragyogó gólpasszt – egyet Nyitrai Ferencnek, egyet Tiebernek –, a csatár pedig két gólt ért el, és a második előtt úgy fektette le Megyesi Istvánt és Bálint Lászlót, mint gondos apa a gyermekét.
A 3-2-es Videoton diadallal zárult találkozóról a sportlap azt írta: „Nagy iram, sok mozgás, változatos játék. A zöld-fehérek dicséretesen küzdöttek, hiszen 0-2-ről egyenlítettek, azután mégis alulmaradtak, mert védelmük képtelen volt tartani a robbanékony székesfehérvári csatárokat.”
Dalnoki Jenő, a zöld-fehérek szakvezetője kemény szavakkal bírálta csapatát, és külön is elmarasztalta Bálintot „könnyelmű játékfelfogásáért”. A legendás edző tehát nem tartozott azok közé, akiket a korabeli sajtó pellengérre állított, mert az az idő tájt bevezetett követelményrendszerre fogták együttesük sikertelenségét.
„Olyankor, amikor a csapat váratlan vagy súlyos vereséget szenved, azt hallani, hogy a sikert elérő ellenfél biztosan nem tartja be a szövetség szakmai előírásait, játékosai azért mozognak frissen” – jegyezte meg a szakírók egyike. Ehhez tudni kell, hogy a hatvannyolcban bevezetett gazdasági reformok időszaka éppen véget ért, a futballban viszont megkezdődött az átalakítás, az MLSZ rendelkezése szerint minden klubban napról napra egyazon szisztéma szerint kellett (vagy inkább csak kellett volna) edzeni.
A központi utasításoknak nyilván az Újpest és a Vasas felelt meg a legjobban, mert a lilák nyolc, a piros-kékek négy játékost delegáltak a nem sokkal az FTC–Videoton után kihirdetett, huszonöt tagú válogatott keretbe, míg a Ferencvárosból csak a „könnyelmű” Bálint kapott meghívót...
Dallal kezdtem, dallal fejezem be. Az eurovíziós fesztivált 1974-ben az ABBA nyerte Gigliola Cinquetti, a holland Mouth & MacNeal duó, valamint Olivia Newton-John előtt. A győztes sláger címe az volt: Waterloo.
Mégis csak van kapcsolat hetvennégy és a mai magyar labdarúgás között.
