Úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin elnök sem hátrál meg, ugyanis Oroszország ma teljes harckészültségbe helyezte a központi katonai körzet erőit, és rendkívüli hadgyakorlatot rendelt el. Putyin parancsának megfelelően moszkvai idő szerint 11 órától (közép-európai idő szerint 9-től) teljes harckészültségben vannak a középső katonai körzet csapatai, csakúgy mint az ott tartózkodó más katonai egységek – idézi Szergej Sojgu védelmi miniszter szavait a hirado.hu.
A középső katonai körzet a Volga és az Ural térségét, valamint Nyugat-Szibériát foglalja magában, főhadiszállása Jekatyerinburgban található. Legnyugatibb csücske mintegy 400 kilométerre van Ukrajnától.
A négy orosz katonai körzet közül ennek a területe a legnagyobb: 7,06 millió négyzetkilométerre terjed ki, ami Oroszország területének több mint 40 százaléka. Valerij Geraszimov vezérkari főnök közlése szerint a Szamarai, a Kemerovói és a Cseljabinszki területen végrehajtandó, egy hétig tartó hadgyakorlatban 65 ezer katona-, több mint 180 repülőgép és hatvan helikopter, valamint további 5500 egyéb haditechnikai eszköz vesz részt. Putyin az utóbbi hónapokban több ilyen hadgyakorlatot is elrendelt, bár ez a mostani elvileg nem érinti az ukrán határ mentén állomásozó orosz erőket.
A tűzszünet csak az első lépés annak a 14 pontból álló béketervnek a megvalósítása felé, amelynek részletei tegnap megjelentek az ukrán sajtóban. Az elképzelés szerint tíz kilométer széles ütközőövezetet is létrehoznának az orosz-ukrán határon, igaz, azt nem tudni, hogy ez csak ukrán területre terjedne-e ki, vagy a másik oldalra is átnyúlna.
Az sem világos, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik ezen a területen élnek. Az indítvány értelmében – mint arról az ukrán államfő már korábban is beszélt – egyebek között előrehozott parlamenti és helyi választásokat tartanának, az alkotmányban rögzített hatalmi decentralizálással növelnék a régiók önállóságát.
Büntetlenséget kapnának azok a lázadók, akik nem követtek el bűncselekményeket, „az orosz és ukrán zsoldosok" pedig külön folyosón hagyhatnák el az országot – áll a javaslatban, amelyről Porosenko csütörtökön egyeztetett a kelet-ukrajnai régió üzleti és közéletének képviselőivel, majd két napon belül másodszor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A béketervről az új ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin is egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
Az USA mindeközben bejelentette, hogy szankciókat fogadtak el a kelet-ukrajnai szakadárokkal szemben. A konfliktusban komoly szerepet vállaló hét lázadó – köztük polgármesterek, kormányzók és parancsnokok – bankszámláját befagyasztják az Egyesült Államokban. A csomag továbbá magában foglalja, hogy amerikai cégeknek tilos üzletelni velük.
Ezek a szankciók vízumtilalommal kiegészítve már bevett eszköznek számítanak, hiszen számos orosz, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közeli személyt sújtott vele mind az USA, mind az EU.
Kérdés, hogy az intézkedés valójában mennyire sújtja az érintetteket, ugyanis sokak szerint a szankciók ebben a formában túl enyhék, és érdemben nem sarkallnak irányváltásra. Ezt a nagyhatalmak is érezhetik, és az USA tegnap azt is bejelentette, hogy az EU-hoz hasonlóan komolyabb Oroszország elleni szankciók bevezetését fontolgatja, amennyiben Moszkva nem tesz lépéseket a krízis enyhítése érdekében. A szankciók állítólag a védelmi, pénzügyi és technológiai szektort érintenék.
