Tavaly a jelentkezők több mint fele tette le a vizsgát, de a végzősök negyede nem jelentkezett érettségire. Az idén a távol maradók aránya 38 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy nyolcvanezer diák érettségi bizonyítvány és mindenféle képesítés nélkül lépi át a nagykorúság küszöbét.
– Egyetlen mondatban összefoglalható, miért menekülnek a gyerekek az iskolától és a diplomától: rádöbbentek, hogy semmire se mennek az oklevéllel, ha nem áll mögötte a munkapiacon kamatoztatható tudás – mutatott rá Stefan Vlaston oktatáspolitikai szakértő, a színvonalas oktatásért küzdő Edu Cer egyesület elnöke.
|
Sztrájk - írja a táblára egy román tanár egy korábbi tiltakozás során. Most a diákok sztrájkolnak egyre nagyobb számban az érettségi ellen
Bogdan Cristel / Reuters |
A minisztérium azt tervezi, hogy három-négy hónapos felkészítőket, februárban pedig pótérettségit szervez. Bár Remus Pricopie, a tárca vezetője maga is belátja, hogy ezeken a foglalkozásokon valószínűleg nem fognak sokan részt venni.
Stefan Vlaston meglátása szerint a romániai oktatási rendszer nem veszi figyelembe, hogy a diákok a képességeiket tekintve nem egyformák: mióta 2003-ban megszűntek a szakiskolák, a nyolcadik általános után a gyerek líceumba járt, „ha akart, ha nem, ha bírta, ha nem”. Vlaston szerint a katasztrofális érettségi eredmények csak most, a vizsgák tisztességes lebonyolítása nyomán tükrözik azt a drámai valóságot, amely a szakértők és az érdeklődő „laikusok” előtt évek óta ismert volt a hiteles nemzetközi ranglistákból.
Úgy véli, érdemi változást csak az oktatási rendszer gyökeres átalakításával lehet elérni: az oktatást a munkapiaci elvárásokhoz kell igazítani, létre kell hozni egy működő szakképesítési rendszert, és ösztönözni kell a korai pályaválasztást.
Kérdésünkre úgy becsülte: a reform körülbelül annyi időt emészthet fel, amennyi idő ráment a szakiskolai rendszer szétverésére – vagyis tíz-tizenöt évet, „ha most hozzáfognak”.
Fiatalok széles tömegei számára nemcsak a diploma, hanem a munka sem vonzó – derül ki az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), a legjelentősebb romániai érdekvédelmi szervezet tanulmányából. A dokumentum szerint a 15–24 év közötti korosztály ötöde inaktív: nem tanul, nem dolgozik, és nem vesz részt valamilyen képzésben. Sőt ezek 93 százaléka nem keres és nem fogadna el állást, ha felajánlanák neki.
A 25–34 év közötti inaktívaknál valamivel jobb a helyzet: 17 százalékuk nem keres munkát, de adott esetben dolgoznának. Az utóbbi négy évben a román oktatási rendszer több mint 300 ezer olyan fiatal nagykorú munkanélkülit „állított elő”, akinek nincs semmilyen képesítése, és érettségi hiányában a továbbtanulási lehetőségei is korlátozottak.
Stefan Vlaston rámutatott egy másik jelenségre is: a nyolcadik általánost végzők körülbelül harminc százaléka nem iratkozott be középiskolába. Ezek a fiatalok legfeljebb képesítést nem igénylő munkát vállalhatnak, vagy a Romániában sokfelé dívó belterjes mezőgazdálkodással foglalkozhatnak.
