galéria megtekintése

Radnótitól többet vártak, Horthy levele nem kelt el

1 komment


Csordás Lajos

A karácsonyi aukciós­ szezon vezető antikvár árverése a Központi Antikváriumé. Tavaly ilyenkor százmillió forintot meghaladó aukciós leütési rekordot értek el. Erre most kevés esély látszott, bár sok kuriózum szerepelt a 46 milliós összki­kiáltási áron induló közel kétszáz tétel közt.

Előzetesen szenzációnak ígérkezett az a levél, amelyet Radnóti Miklós 1942. december 17-én írt Beck Judit festőnek, akivel az előző évben viharos, házasságon kívüli szerelmi viszonyba bonyolódott. Ennek a szerelemnek a hatására született a Zápor, a Harmadik ecloga, feltehetően a Bájoló és talán a Két karodban című költemény is.

A kapcsolat 1942 elején véget ért, ám mint az írás tanúsítja, a költő érzelmei még decemberben is alig enyhültek. Radnóti ekkor már hónapok óta második munkaszolgálatát töltötte. Ilyen körülmények között, az újpesti ládagyárban fogalmazódott a levél, amely most Beck Judit leszármazottaitól jutott be az árverésre hárommillió forintos kikiáltási áron. Vele együtt ugyancsak Beck Judit hagyatékából, szintén becses kuriózumként a Csodálkozol barátném című vers kézirata is kalapács alá került ötmillió forintos kikiáltási összegen.

 

Irodalmárok, zeneművészek, politikusok kéziratai keresett darabjai az árveréseknek, most is volt választék, például Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Babits Mihály vagy Bartók Béla levelei. Szerepelt kézirat Magyarország két kormányzójától is, Kossuth Lajostól (500 ezerről indítva) és Horthy Miklóstól (300 ezres kikiáltási áron), mindkettő abból az időből, amikor még nem voltak kormányzók. Horthy levele végül nem kelt el.

Bartók levelét 280 ezerért vitték el
Bartók levelét 280 ezerért vitték el

Sikerrel szerepeltek a nem túl magas árról, néhány tízezer forintról árverezett dedikált első kiadások. Radnótitól például olyan ritka, korai darabok, mint az 1930-as Pogány köszöntő, amelyből licitre került egy számozott, aláírt és illusztrált példány is, ilyen eddig árverésen nem fordult elő. Félmillióért kiáltották ki, 650 ezerért vitték el.

Szép licitharcok, nagy összegek

A Festetics-palota dísztermében mintegy 200 érdeklődő előtt lezajlott árverésen Sylvester János Új testamentuma kelt el a legmagasabb áron – 11 millió forintért, de a legérdekesebb licitharc a Széchenyi István által bizalmas munkatársának, Tasner Antalnak dedikált Hitel egy példányáért folyt, és az ár kétmillióról tízmillióig emelkedett. Radnóti Miklós levele 3,4 millióért kelt el, a Csodálkozol barátném verskézirata pedig kikiáltási áron, ötmillióért. Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király által aláírt oklevél 500 ezerről kétmillióig jutott. Érdekes volt, hogy a Gárdonyi Géza által az Egri csillagokban is megjelenített kassai polgár, Sukán János iratai jól szerepeltek, javainak összeírása például 20 ezerről 420 ezer forintig szökött. A leütött tételek összértéke 63 millió forint volt.

Az első kiadások között is kiemelt áron, nyolcszázezerért hirdették meg József Attila 1931-es Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötetét. A kötet példányait­ a kinyomtatás után elkobozták, de néhány száz példányt a nyomdából sikerült megmenteni, s ezek közül az Ascher Oszkárnak dedikált darabért lehetett most harcba szállni.

Széchenyi munkatársának dedikálta a példányt
Széchenyi munkatársának dedikálta a példányt

A legmagasabb kikiáltási áron, nyolcmillióért Sylvester János Újtestamentum-fordításának 1574-es második kiadását kínálták. Ebben már korrigálták Sylverster „íző" nyelvahasználatát. Bálinger Béla antikvá­riumvezető szerint ma Magyarországon két teljes kötete ismert, és az utóbbi évtizedekben csak egyszer fordult elő árverésen: ugyanez a példány.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.