Szabó Gábor 1956-ban gitárral a kezében kúszott át a kerítés alatt a szabad világ és a dzsessz felé. 1974-től kezdve többször is visszajött nosztalgiázni és zenélni. Hollywoodban Elizabeth Taylor szomszédja volt, végső otthona azonban a Farkasréti temető lett.
hirdetés
Módos Péter nem mondta meg, és jól tette. A Magyar Televízió könnyűzenei producere 1974 nyarán összeszervezte az akkori magyar dzsessz krémjét a rádió 8-as stúdiójába, gondoskodott a kamerákról, és elhívta Kovács Katit. Az énekesnő, mint most, negyvenegy év távolából visszaemlékszik, talán el se vállalta volna a szereplést az akkor már jócskán világhírű Szabó Gábor oldalán, de így, hogy nem tudta, miről van szó, és eleve csupán próbát emlegettek („csak énekelgess kicsit”), ott találta magát a gitáros mellett egy bárszéken.
Kovács Kati és Szabó Gábor 1974-ben a Magyar Rádió stúdiójában
A Jazzpódium című műsorban leadott szeánsz legemlékezetesebb száma Somló Tamás és Adamis Anna Az eső és én című dala. Bizonytalanul, tapogatózva kezdődik, a remek hangú és megkapóan fiatal énekesnő többször is kérdőn néz Szabóra: Jó lesz így? És bizony, hogy jó lett. A világsztár pedig, mint Kovács Kati e cikk kedvéért felidézte, szeretetre méltó, kedves embernek bizonyult. Még egy ezüstgyűrűt is adott neki, benne egyik oldalán bölényt, másikon indián harcos fejét ábrázoló ötcentessel. A „Buffalo nickelt” 1938-ig verték, ma már ritkaság, de az énekesnőé még megvan.
Mint ahogyan Szabó nevére is a mai napig felkapja a fejét mindenki, aki szereti a dzsesszt. Belőle ugyanis mindkét hazájában próféta lett: Amerika a modern gitárstílus egyik kifejlesztőjét, Magyarország pedig legismertebb, legnagyobb karriert befutott dzsesszzenészét tiszteli benne. Sok mindenki más mellett Louis Armstronggal, Dizzy Gillespie-vel, B. B. Kinggel, Stan Getzcel, Chick Coreával lépett fel, gyönyörű lemezei jelentek meg Lena Hornnal. Carlos Santana több számot is szentelt néhai barátja emlékének, akinek Gipsy Lady című dalát tokkal-vonóval beépítette a Black Magic Womanbe.
Szabó Gábor-lemezborító
Pedig az esélyek nem Szabó mellett szóltak. 1936-ban született, és 1950 karácsonyára kapta első gitárját – olyat, amilyet akkoriban kapni lehetett, rosszat. A producer és dzsessztörténész Douglas Payne által írt életrajza szerint Szabó már fiatalon fellépett zenekarokkal, és amikor módja nyílt rá, igyekezett az Amerika Hangján hallott dzsesszt játszani.
Szabó Gábor lemezborító
hirdetés
A rissz-rossz gitár akkor is nála volt, mikor 1956-ban a szerelmével és egy barátjával átbújtak a kerítés alatt. Los Angelesbe érve persze rá kellett jönnie, hogy akkori tudásával nem fog megélni a zenélésből. Takarítóként szedte össze a bostoni Berklee zeneiskola tandíjára valót. 1958-ban vették fel, és már abban az évben játszott a newporti dzsesszfesztiválon, ahol megismerkedett a dobos Chico Hamiltonnal. Utóbbi meghívta a zenekarába, aztán kirúgta, de visszavette.
Szép évek következtek, már-már a névrokon Gábor Zsazsánál is híresebb volt. 1964-ben a Down Beat szavazásán holtversenyben első lett a „nagyobb elismerést érdemlő tehetségek” kategóriában. (Fantasztikus véletlen: a másik nagyobb elismerést érdemlő tehetség a szintén magyar és szintén gitáros Zoller Attila lett.)
Szabó Gábor-lemezborító
Szabó melodikus, népzenei és latin elemekre is építő, ugyanakkor fémes, a rock hatását tükröző stílusa a 70-es évek elejére olyan népszerű lett, hogy a Woodstock óta szupersztár Santana is merített belőle. Heteket töltöttek zenéléssel Santana San Franciscó-i házában. Nem mintha Szabó hollywoodi otthona rossz környéken lett volna – Elizabeth Taylor és Katharine Hepburn lakott a szomszédban. Santanával közös zenekaron is gondolkodtak, de a mexikói végül John McLaughlinnal állt össze. Szabónak a szintén nagyon híres Bobby Womack jutott, aki többek között neki adta Breezin’ című számát. Később némi keserűséggel panaszolta, hogy a darabot mégis George Benson nevéhez kötik, aki még a magyar kolléga hangszerelését is lenyúlta.
Sajnos a heroin rossz tanácsadó. Szabó a 60-as évek elején szokott rá. Később a szcientológusok segítségével próbált megszabadulni tőle, de ebből csak még nagyobb gondjai lettek: kölcsönösen beperelték egymást az egyházzal. A muzsikus 1974-et követően többször is hazalátogatott, részben a régi barátok között feltöltekezni, részint gyógykezelésre. 1978-ban emlékezetes koncertet adott a budapesti Hiltonban. Somló Tamás is a nézők között volt. Úgy emlékszik, Szabó örült, amiért itthon lehet, és a magyarok is ismerik.
1981 nyarán is hazajött. A zongorista Garay Attilával és a basszusgitáros Dandó Péterrel játszott, amerikai barátaival pedig egy karácsonyi albumra készült. December elején azonban kórházba került, 1982 februárjában, negyvenöt évesen vitte el a heroinnak köszönhető máj- és vesebaja. Utolsó, Chick Coreával felvett lemeze, a Femme Fatale nem tetszett az Atlantic menedzsereinek, úgyhogy itthon adta ki a Pepita. Meg is van itt a polcon, sok magyar tinédzsernek szolgált bevezetőként a dzsessz világába.
