galéria megtekintése

Úgyis mindig mozog a föld

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 10. számában
jelent meg.

Ötvös Zoltán
Népszabadság

Téveszme, hogy a földrengések megjósolhatók, előre jelezhetők. És mégis, 2012-ben hat tudóst (szeizmológust,vulkanológust) és egy polgári védelmi szakembert bűnösnek találtak, mégpedig gondatlanságból elkövetett emberölés vádjában. Az ok, hogy nem jeleztek előre egy közép-olaszországi települést 2009-ben romba döntő földrengést, és emiatt több mint 300-an meghaltak. Bár 2014 novemberében felmentették őket, a kérdés ott motoszkál azóta is: valójában mit tudunk a vulkánokról és a földrengésekről?

„A nemzetközi média 2010 tavasza óta, amikor az Eyjafjallajökull kitörése egy hétre megakasztotta a légi közlekedést, különösen érzékeny az Izlandon zajló vulkáni működésre. Minden újabb kitörés esetén felvetődik, hogy milyen következmények várhatók, megint jöhet-e egy légtérzár” – értékeli a jelenlegi helyzetet Harangi Szabolcs, az ELTE egyetemi tanára, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője. Pedig az izlandi vulkánkitörések nagyobb része nem jelent fenyegetést Európára – ugyanakkor a közvélemény arról semmit sem tud, hogy a jelenleg is zajló kitörés nyomán jelentős mennyiségű kén-dioxid került ki a levegőbe.

Az izlandi vulkánkitörések nagyobb része nem jelent veszsélyt
Az izlandi vulkánkitörések nagyobb része nem jelent veszélyt
Olafur Eggertsson / Reuters

Ez jelentős problémát okoz Izlandon, ahol a széljárásnak megfelelően hol az egyik, hol a másik térség légtere vált szennyezetté. Ez legyen Izland problémája – gondolják sokan. De ugyanez a helyzet a Zöld-foki-szigetekhez tartozó Fogo szigeten is a vulkáni működéssel. Ez utóbbi esemény nem érte el a média ingerküszöbét, alig jelent meg a hírekben. Pedig ez katasztrófa az ott élőknek, és ki tudja, mikor alakul ki ilyen helyzet egy népesebb területen.

Elterjedt téveszme, hogy a földrengések megjósolhatók, előre jelezhetőek. Ahogy a bevezetőben már említettük, 2012-ben hat olasz tudóst és egy polgári védelmi szakembert elítéltek gondatlanságból elkövetett emberölésért, mert a közép-olaszországi l’Aquila települést 2009-ben romba döntő földrengést nem jelezték előre. Ezért akkor hat év börtönbüntetést mértek ki rájuk, 2014 novemberében azonban a hat tudóst felmentették, a polgári védelmi szakember büntetését pedig két év felfüggesztett börtönre módosították. Harangi Szabolcs szerint az olasz eset tipikus: egy tragédiáért valakit hibáztatni kell. Ám le kell szögezni, hogy egy földrengést nem lehet előre jelezni.

 

Az olasz földrengés esetében a túlélők perelték be a szakembereket. Elindult a bírósági folyamat, a természeti veszély előrejelzésével foglalkozó szakmai társadalom pedig megdöbbent, hiszen ezek után ki mer majd bármilyen előrejelzést adni? Ki az, aki meri vállalni a véleményét, amely adott esetben tízezrek életét óvhatja meg? Mi van, ha az események másképpen alakulnak? Míg egy földrengést nem lehet előre jelezni, a vulkánkitörések esetében nagyobbak az esélyek még akkor is, ha azt nem lehet pontosan megmondani, mikor és mekkora kitörés várható. Azonban az előjelek sokat segítenek, amelyek alapján a kitelepítést meg lehet indítani.

A kutató szerint a l’aquilai történet egyik fontos tanulsága, hogy egy előrejelzés csak akkor hatékony, ha megvan rá a fogadókészség. Már régen ismert volt, hogy a település egy földrengések szempontjából kifejezetten veszélyes térségben található. Az embereknek ez alapján tudniuk kellett volna, hogy egy adott helyzetben mi várható és mit kell tenni. Ezért is kiemelten fontos a természettudományos, ezen belül a földtudományi ismeretterjesztés, oktatás. A pontos előrejelzés alaptétele, hogy meg kell tudni mondani hol, mikor és mekkora veszélyekkel járó esemény következik be. Ha e három változó közül akár egyet nem tudunk meghatározni, az előrejelzés nem pontos.

Mentés a 308 hlálos áldozatot követelő l'aquilai földrengés után. Előre nem lehet
Mentés a 308 halálos áldozatot követelő l'aquilai földrengés után. Előre nem lehet
Alessandro Garofalo / Reuters

Ez azonban nem jelenti azt, hogy hiábavaló a szeizmológus és vulkanológus szakemberek munkája. A tudomány és a technikai fejlődés újabb és újabb lehetőségeket ad. Ma már milliméternél pontosabban meg lehet határozni két pont helyzetének változását, és ez adott esetben jelezhet egy olyan folyamatot, amely földrengést okozhat. Isztambul térségében, Kalifornia és Kanada nyugati partvidékén már adatokkal is alá lehet támasztani, hogy nő a feszültség a kőzetlemezek között, és bizonyos, hogy ez a feszültség egyszer csak feloldódik, és bekövetkezik egy nagy földrengés. Ez kulcsfontosságú üzenet, mert ennek alapján el lehet kezdeni a felkészülést.

Ismerjük a földrengés által veszélyeztetett területeket, azonban a földrengések gyakoriságában nincsen olyan ciklus, amelyet matematikailag pontosan kifejezhetünk, amire építeni lehet. Olykor ott is reng a föld, ahol addig nem tette –pontosabban nem maradtak fenn írásos források ilyen eseményről. A pontos előrejelzés elvárása nem az, hogy valami közeli időpontban, mondjuk egy adott évben vagy adott hónapban valami bekövetkezik. Ezt lehetetlen megmondani. Marad a veszélyeztetettség meghatározása és az ehhez kapcsolódó teendők.

A kérdés az, van-e egyáltalán olyan pontja a Földnek, ahol ilyen jelenséggel nem kell számolni. Az ELTE professzora szerint ilyen helyek a kratonok, azaz az ősi kőzeteket tartalmazó, idős és vastag kőzetlemezek területei. Vannak azonban olyanok is, ahol viszonylag ritkák a földrengések, de azért előfordulhatnak. Nos, itt a legnehezebb a védekezés,mivel a ritkaság elaltatja az éberséget, altatja a felkészülésre való hajlandóságot. Ami nagyon ritkán van, arról sokan azt gondolják, nincs is. Lehet, hogy egy érezhető földrengés csak egyszer van évszázadonként, vagy vulkánkitörés egyszer van tízezer évenként. De mi van, ha pont akkor élünk ott...?

Magyarország a földrengések terén abba a csoportba tartozik, ahol viszonylag ritkák az érezhető és veszélyes földmozgások, de azért néhány évtizedenként előfordulnak ilyenek, és éppen ezért akár nagy károkat okozhatnak. Hazánk területe földtani értelemben messze nem mondható stabilnak még akkor sem, ha sokkal biztonságosabbnak tűnik, mint jó néhány környező ország térsége. Délnyugat felől az Adriai-kőzetlemez nyomása érvényesül, keletre pedig a vastag Ukrán-pajzs kőzetlemeze blokkolja a területet. Ez azt jelenti, hogy egyfajta satuban vagyunk. Az alattunk lévő kőzetburok nyomás alatt van. A korábbi földtani események során rengeteg törésvonal alakult ki, így a satuban lévő merev testben ez a helyzet úgy oldódik meg, hogy mindig egy kis töréses elmozdulás történik valahol.

A 2014. és 2015. januári nógrádi földrengések kapcsán elmondható, hogy nagy valószínűséggel ezek nem egy nagyobb földrengés előjelei, hanem kisebb fészkelődések, kőzettestelmozdulások folyamatai. Azonban fontos meghallani a „nagy valószínűséggel” kitételt is.

A vulkanológiában is óriási előrelépések történtek az előrejelzés terén. Már nemcsak a földrengések vagy a kiáramló gázok jelezhetik a közelgő kitörést, hanem milliméter pontossággal követhető a vulkán felszínének változása, így egy esetleges erőteljes kidomborodás észlelése jelezheti a magma felnyomulását, ami akár kitörésbe torkollhat. A vulkánkitörések esetében több az előjel, azonban azt is tudni kell, hogy vannak olyanok is, amelyek minden előjel nélkül történnek. Ilyen volt például a japán Ontake 2014-es kitörése, amely legalább 57 halálos áldozattal járt. Akadnak olyan kitörések, amelyek hetek, hónapok előjelei után következnek be, és olyanok is, amelyek esetében érkeznek előjelek, de végül mégsem történik vulkánkitörés. Nincs tehát egy nyilvánvaló recept.

A 2013. májusi földrengés nyomai a Heves megyei Tenken
A 2013. májusi földrengés nyomai a Heves megyei Tenken
Komka Péter / MTI

A Kárpát-medencében vulkánkitörésre jóval kisebb az esély, mint földrengésre, azonban ebben az esetben sem mondhatjuk, hogy kizárt a dolog. Sőt, azt kell mondani, hogy furcsa lenne, ha nem következne be a jövőben ilyen esemény. Azonban nem lehet megmondani, hogy ez a közeli jövőben lesz-e vagy csak tízezer-százezer év múlva. A székelyföldi Csomád vulkanológiai kutatása során Harangi Szabolcsnak és munkatársainak éppen most jelent meg fontos tudományos eredményük. Ennek alapján egy új jelzőt javasolnak bevezetni, a „potenciálisan aktív magmakamrával” rendelkező vulkán elnevezést.

Ez arra utal, hogy mindaddig, amíg egy hosszú ideje kitörést nem mutató, vagy akár látszólag inaktív vulkán alatt kimutatható, hogy van olvadékot is tartalmazó magmás test, addig megvan a lehetősége annak, hogy ez a már kitörni nem képes magma aktivizálódik, és belőle igen rövid idő alatt (akár éveken-évtizedeken belül) kitörésre már képes magmatömeg áll elő. Ez a Föld számos olyan vulkánjára igaz, amely több tízezer éve nem tört ki, azonban a jövőben feléledhet. A nagy veszélyt az jelenti, hogy valószínűleg erre nem lesznek felkészülve az ott élők. Ezek a kis valószínűségű, de nagy kihatású természeti események.

Ilyen volt az indonéziai Tambora több ezer éves nyugalom utáni kitörése 1815. április elején. A kétszázadik évforduló Harangi Szabolcs szerint arra is jó apropó, hogy sok mindent alaposan végiggondoljunk.

Tarics pogácsája

Az 1913-ban született Tarics Sándor olimpiai bajnok vízilabdázó, de cikkünk szempontjából legalább ilyen fontos, hogy kiváló építészmérnök. 2011. augusztus 2. óta ő a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka – százévesen is kiváló egészségnek örvendett. Szemüveg nélkül olvasott, maga vezette a GOLD36 rendszámú Mercedesét.

A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerző Tarics 1949-ben vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba. Nevéhez fűződik az első földrengésbiztos rugós acélszerkezetű épület tervezése. A Tarics-féle földrengés-szigetelő pogácsák szerkezete a dobostortához hasonlít. Ezt a szerkezetet elterjedten használják középmagas épületeknél és autópályahidaknál. „Elsősorban a japánok érdeklődtek a technológia iránt, tíz évig dolgoztam nekik, mintegy háromezer épületnél használták fel a módszeremet. Bőségesen, úri módon megfizettek, szerintem, ha háromszor annyit kérek, azt is megadták volna” – mesélte pár éve az Origo.hu-nak.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.