A sürgősségi fogamzásgátlás hazai története az elmúlt években éles politikai kanyarokat vett. 2010 előtt, azaz a kétharmados Fidesz–kereszténydemokrata fordulat előtt az érveket és ellenérveket mérlegelve – szakmai alapon – az akkori gyógyszerészeti hivatal azt a döntést hozta, hogy nem kell recept az ilyen tabletták kiváltásához. A Hazipatika.com egészségügyi portál ennek kapcsán megkérdezte Bártfai György professzort, a hazai nőgyógyászokat tömörítő Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság elnökét. Az orvos szerint „amennyiben védekezés nélküli együttlét történt, az esemény utáni fogamzásgátlás az egyetlen megoldás a nem kívánt terhesség és az abortusz elkerülésére”. Az intézkedéssel kapcsolatos leggyakoribb visszhang orvosi körökben egyértelműen az volt, hogy a tabletta káros mellékhatása nem említhető egy lapon azokkal a lehetséges szövődményekkel, amelyek egy művi abortusz esetén felmerülnek.
Csakhogy 2010-ben a „családbarát kormány” elmozdította posztjáról az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatóját, a hatóság élére kinevezett új vezető, Török Krisztina pedig az első intézkedései egyikével visszavonta a sürgősségi fogamzásgátló recept nélküli státuszát. Azzal indokolta a döntést, hogy „a készítmény hozzáférésének könnyítéséről még az előző szakmai vezetés döntött”.
Kérdés, milyen következménye lesz Magyarországon az Európai Bizottság ajánlásának. Ez rendkívül bonyolult ügy, amit az is jelez, hogy az általunk megkérdezett mérvadó szakértők eltérő állásponton vannak. Egyes vélemények szerint, mivel az ellaOne nevű, esemény utáni tabletta centralizált eljárással került forgalomba, ezért az uniós ajánlás kötelező érvényű, vagyis a bizottság döntésének hatálybalépése után Magyarországon is recept nélkül kell elérhetővé tenni ezt a tablettát. Mások szerint e döntés arra nincs befolyással, hogy vényköteles-e az adott készítmény vagy sem, ez ugyanis tagállami hatáskör.
Adamik: Az elemi gesztus is hiányzik
1998-ban a női reprodukciós jogok és az újra felhangzó abortuszvita kapcsán Adamik Mária szociológus a Magyar Narancsban azt írta, hogy az emberi szexualitás elgondolása Magyarországon diszkriminatív. „...talán azért, mert míg a férfiembernek szexualitása van, a nőembernek reproduktív kapacitása. A szexualitást a férfi számára következmény nélküli örömszerző tevékenységként fogja fel ez a politika, míg a nő esetében – a nő reprodukciós kapacitásának nyilvános kontrollja ürügyén – a szexualitás a nők állandó megregulázására való alkalom.” Azóta mintha semmi sem változott volna. Semmilyen fogamzásgátló eszközön nincs társadalombiztosítási támogatás. Annak ellenére sem, hogy hangzatos kampányokat folytatott a kormány az előző ciklusban. Ahogy Adamik fogalmaz: „az elemi gesztus is hiányzik a női szexualitás szexualitásként való felfogásához”. (Ó. M. D.)
Tüdő Petra, a Patent munkatársa üdvözli a bizottság állásfoglalását. Az emberi jogi aktivista szerint az a kormányzati érv, amely szerint így többen élnének felelőtlenül a tabletta adta lehetőségekkel, épp oly mértékben nélkülözi a tényeket, mint amikor arról beszélnek, hogy az abortusz engedélyezése megsokszorozza a terhességmegszakítások számát.
– Nem élnek vissza ezzel a lehetőséggel a nők – szögezi le, hozzátéve, hogy ez a módszer sokkal biztonságosabb, mint az abortusz. Tüdő Petra az elmúlt években a gyakorlatban is vizsgálta a sürgősségi fogamzásgátlást. – Egyértelműen megnehezítették a gyógyszerekhez férést. Míg korábban bárki beeshetett egy olyan klinikára, kórházba, ahol volt éjjel-nappal sürgősségi fogamzásgátlás, ma már ezt nem lehet megtenni. Az időnek pedig nagy szerepe van, mivel minél korábban veszi be valaki a tablettát, annál nagyobb valószínűséggel kerüli el a nem kívánt terhességet – mondja, utalva arra, hogy ez az ellátás kikerült a sürgősségi kategóriából.
A jogvédő azonban hangsúlyozza, hogy ha vény nélkül is elérhető lesz a tabletta, akkor az államnak biztosítania kell a felvilágosító kampányt is hozzá.
