A kormány a háttérintézmények számának csökkentéséről szóló terve már év elején ismert volt. Ekkor indult el a háttérlobbi a Mandán belül működő, jelentős mozgóképes könyvtárral rendelkező, korábban Magyar Nemzeti Filmarchívumként ismert intézményért. Ezt a közgyűjteményt szívesen vitte volna a Magyar Művészeti Akadémia, az Országos Széchenyi Könyvtár is, de úgy tudjuk, csak a Magyar Nemzeti Filmalap terjesztett be tervet arról, hogy a jövőben mit kezdene vele és hogyan üzemeltetné nyereségesen az archívumot. De csakis az archívumot, a Manda egészében Vajnáéknak sem kellett.
Unortodoxia
A Manda 2014-ben és 2015-ben a Miniszterelnökség költségvetéséből gazdálkodott 443 milliós támogatásból, ennek ellenére tavaly elveszítette a nagykörúti Örökmozgó mozi üzemeltetői jogát, de idén április elején az egykori Vörösmarty mozi (most kávézó és rendezvényközpont) kistermében nyitott újra. A cinematheque-ek a világban általában a belvárosban lévő többtermes mozik könyvtárral és egyéb, kutatásra alkalmas helyiségekkel – így kijelenthető, hogy a kávézóba rejtett magyar változat meglehetősen unortodox.
Az ok a már említett Digitális Erőmű, amellyel a fő probléma annak elhelyezkedése. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózdon a rendszerváltás óta nincs mozi, így nem mondható mozgóképes fellegvárnak. A tervezett jelentős átmenő turistaforgalom sem garantált, ugyanis épp Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be az Ózdot nagy ívben elkerülő Miskolc–Kassa autópálya megvalósulását, így az északi országokból a Balkán felé tartó konvojok biztosan nem fognak megállni egy kis kulturális pihenőre.
Az ózdi filmes „ősrobbanás” ötletgazdája Szőcs Géza, egykori kulturális államtitkár, aki 2011-ben „forradalmat” emlegetett a filmintézet bázisán létrejött Manda állami megalapítása és Ózd „felemelése” kapcsán. Az eredeti terv szerint az élményparkon túl itt hozták volna létre a szerverközpontot az ország teljes kultúrkincsének digitalizálása és egy központi honlapon való közzététele érdekében, de a nagyközönség (?) számára egyelőre még nem nyílt meg az intézmény.
Erőműből a filmekbe
A régi ózdi acélmű szívében egy gyönyörűen átalakított ipari épületegyüttesben kapott helyet a multifunkciós módszertani központ, tíz teremmel, négyszáz székkel, 61 személyi komputerrel, negyven táblagéppel és a térinformációs rendszerrel, a Digipédiával, amely hazai és külföldi filmemlékeket, digitalizált és háromdimenziós formában feldolgozott tárgyakat mutat be.
A Filmtörténeti Élményparkban drótból készült lesiklópályán száguldhatunk, s a green box technikának köszönhetően különféle háttereket vetíthetnek mögénk, így lehetünk akár Jane a Tarzanból egy dzsungelben, vagy Pókember a Pókemberből New York felhőkarcolói között.
Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda) vezetője körbevezet minket a még festékszagú, friss épületekben. Elhaladunk Jávor Pál fényképe mellett, benézünk Karády Katalin fülkéjébe, majd egy tabletről elindítjuk a Tanú című kultuszfilmet, beállunk egy paraván elé, majd néhány kattintás, s máris benne vagyunk a Hippolyt, a lakáj című filmben, levelet diktálhatunk Terka kisasszonynak.
Megtudjuk: mi vagyunk az első újságírók, akik a július 15-re tervezett hivatalos megnyitó előtt láthatjuk, milyen az erőműprojekt a maga valójában. Nagyjából egy év alatt készült el a beruházás, amely igazából akkor indult be, amikor tavaly ősszel kiderült, hogy Orbán Viktor jó barátja, Garancsi István érdekeltsége, a Market Zrt. lesz a munkák jelentős részének kivitelezője. Előtte csak beszéltek arról, hogy lesz egyszer Ózdon egy digitális élményközpont. Mi magunk is találkoztunk több helybélivel, akinek fogalma sem volt arról, hogy egy hónapon belül megnyílik az ország egyik legjelentősebb vidéki kulturális projektje.
Hogy kik lesznek a majdani látogatók, arról Lovas Lajos azt mondja: iskolai csoportokat várnak, és a térségben átutazó évi százezer lengyel és szlovák turistát. Most évi 240 milliós a működési költségük, ezt állami forrásokból fedezik, de reményeik szerint később a bevételek csökkentik majd az intézményre fordítandó közös pénzt.
Gondoltuk, hogy a beruházás volumene, a kivitelező személye azt vetíti előre, hogy Orbán Viktor adja majd át ünnepélyesen a központot. De tévedtünk: jelenleg úgy áll, hogy Hoppál Péter Emmi-államtitkáré lesz a feladat. Bár, amikor elfogadta a meghívást, talán még ő sem tudta, hogy a többmilliárdos beruházás mégsem a tárcáé, hanem a Magyar Nemzeti Filmalapé lesz.
Kreatív talpon maradás
A magyar formatervezés segítésére, piacra juttatására kitalált Design Terminál (DT) létrehozásáról 2003-ban döntött az akkori kormány. 2010-ben az addigi vezető, Pohárnok Mihály lemondott. Az intézmény a Navracsics Tibor vezette Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alá került, és Englert Róbert, majd Ács Zoltán irányította, útjára indítva a Gombold újra! öltözéktervezési pályázatot. 2012-től Navracsics egykori főosztályvezetője, a hozzáértő Böszörményi-Nagy Gergely lett a vezetője. A DT szerepének megerősödését jelezte, hogy 2014. január 1-jétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kiemelt háttérintézményévé vált. Közben földszinti kiállítóterében egy étterem kezdte meg működését.
A Design Terminál vállalkozásfejlesztő szolgáltatásait 2014. január 1. óta összesen 799 korai fázisú innovatív vállalkozás vette igénybe. Az intézmény mentorprogramjában eddig 25, üzleti konzultációs programján 134, az általa szervezett szakkiállításokon és vásárokon 590 vállalkozás vett részt. 2014 óta emellett a Design Terminál 50 magyar vállalkozást mutatott be külföldi szakkiállításokon és vásárokon.
A DT a kormány döntése szerint jogutód nélkül megszűnik mint minisztériumi háttérintézmény. De nem tűnik el a hazai kreatívipar világából. A csapat folytatni fogja a munkát piaci alapon, „szoros együttműködésben” eddigi anyaminisztériumukkal. Az azonban nem világos, hogy ez mit jelent pénzügyi értelemben. A 444.hu szerint az Emmi „közszolgáltatási szerződést köt” majd az új Design Terminállal. Ez feltehetőleg nem pótolja teljesen azt a 600 millió forint körüli évenkénti állami támogatást, amelyet a DT az utóbbi három évben kapott az Emmitől. Az intézmény június végén fél évre ideiglenes helyre költözik az Erzsébet téri buszpályaudvarról és végleges helyet keres, tudatta lapunkkal Böszörményi-Nagy Gergely, aki erről és a bevonandó új működési forrásokról a hónap végén tájékoztat.
