Az effajta dialektikus szembeállítás gyakran szül didaktikus kudarcot. A Modem tárlata szerencsére nem fordul át didaktikus szájbarágásba, aminek az lehet az oka, hogy a kiállítás valójában „dialógus”: ha végigmegyünk a képek között, úgy érezzük, hogy azok szinte nem is hozzánk szólnak, hanem egymással feleselnek.
S a beszélgetésük tárgya egyszerűen szólva az, hogy vajon mi a forrása annak a megrendülésnek, emelkedettségnek, amely a fenségessel való találkozásainkat kíséri, s ezt a forrást vajon miképpen lehet ábrázolni a képzőművészet eszközeivel.
Hornyik a bejáráson rögtön föl is hívta a figyelmet Vajda Lajos egy-egy munkájára, amelyek közül az egyik a fenségesnek a természeti ábrázolása, a másik azonban már absztrakt kép – bizonyítva, hogy a középpontba állított esztétikai kategória mibenlétéről folytatott képzőművészeti „párbeszéd” nemcsak az ellentétes világokat képviselő művészek között képzelhető el, de egyetlen alkotó különböző korszakainak megidézésével is.
|
| Konyhás István / Népszabadság |
Sőt, ahogy közeledünk a kiállítótér centruma felé, egyre több olyan képpel találkozunk, ahol a természeti fenség és annak absztrakt párja már nem két festmény találkozásából tevődik össze, hanem egyetlen képen belül. Erre a „hibrid” alkotásmódra a kurátor szerint Bene Géza és Lossonczy Tamás kiállított művei a legjobb példák.
Mint mondta, ez a fajta tárlatrendezési felfogás ellentmondani látszik ugyan a művészeti kategóriákban és időbeli korszakokban gondolkodó művészettörténeti logikának, de a kiállításnak szerinte éppen az a rejtett célja, hogy mögé lásson ennek a megszokott, jól bejáratott logikának.
Ez az oka annak, hogy míg a tárlat kezdeti szakasza markáns ellentétpárokat mutat föl – gondoljunk csak vissza Csontváryra és Kassákra – , úgy a kiteljesedő szakaszra már az összevegyülés, a játékos összemosódás jellemző.
A Modem új tárlatán a festmények egyik fele az Antal Péter debreceni ügyvéd-műgyűjtő tulajdonában lévő Antal–Lusztig-gyűjteményből származik, a másik fele pedig a veszprémi Vass László műgyűjteményéből.
Ez utóbbiról Kukla Krisztián, a Modem igazgatója azt mondta, hogy Európa legjelentősebb magángyűjteményei között tartják számon, a kollekció nagy része a veszprémi Modern Képtárban tekinthető meg.
|
| Konyhás István / Népszabadság |
Mint az igazgató fogalmazott, Antal Péter és Vass László gyűjteményének az új tárlatra kiszemelt darabjai egészen fantasztikus életre keltek egymás mellett.
Kukla egyébként nem is párbeszédnek, dialógusnak hívná, ami a két kollekció kettőséből létrejött, hanem „a csend tárlatának” – elvégre ha ezek a képek valóban az „ábrázolhatatlan ábrázolásáról” feleselnek egymással, akkor éppen a fenséges elmondhatatlanságáról mondanak nagyon is sokat.
