galéria megtekintése

Kapuzárási pánik

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 07. számában
jelent meg.


Zappe László
Népszabadság

Schilling Árpád rendezőt a Faustban az a kettősség érdekelte, ami Máté Gábor és Kulka János, egy introvertáltabb és egy extrovertáltabb alkat találkozásából létrejöhet – írta lapunk egy hónapja. Lássuk, hogy sikerült a média által előre körberajongott produkció.

A Faust első része a Katonában mintha leginkább egy öregedő értelmiségi kapuzárási pánikjáról szólna. Igaz, a színpadon hatalmas könyvoszlop mered a plafonig, aztán összeomlik, Máté Gábor meg a nézőtér első sorából indulva remekül mondja a megfáradt, kiábrándult tudós szomorún kétkedő verseit Márton László értelmesen mondható fordításában. Később meg a könyveket egy eleven gyereksereg, a fiúkórus leszórja az erre a célra szabadon hagyott félsor elé.

Keresztes Tamás (fent), Bodnár Erika és Máté Gábor (Faust szerepében) a Katona József Színházban
Keresztes Tamás (fent), Bodnár Erika és Máté Gábor (Faust szerepében) a Katona József Színházban
Szigetváry Zsolt / MTI

Ám a vén tanár inkább érzéki vágyaival van elfoglalva, bár hozzájuk ifjúságot nem kér az ördögtől. Ocsmány képzelgései pedig erősebben hatnak a szavainál. Vaskos megjelenítésük mögött nem biztos, hogy korunk nézője tudja a kultúrtörténeti hátteret. Azt viszont jól látjuk, amint a benne tanárára ismerő Margarétát vénemberes komótossággal teszi magáévá. Nem látszik rajta, hogy ez a numera megérte volna az árát. Sem a túlvilági poklot, de talán még azt a kis lelkifurdalást sem, amelyet tette szörnyű következményei miatt érez.

 
Tudjuk, Goethe Faustja több mint alapmű. Irodalmi összefoglalása egy korszak kultúrájának.

A Faust a születésekor olyan volt, mint ötszáz évvel korábban Dante Isteni színjátéka. Kérdéses, hogy ez az antik és keresztény kulturális hagyományból összegyúrt hatalmas világlátomás alkalmas-e arra, hogy korunkról adjon hasonlóan igényes összképet. De máskülönben nem érdemes előadni. Hacsak nem érzelgős operának az első rész szerelmi epizódját.

A hagyományos színházba most visszatért Schilling Árpád kísérlete végül is összességében meggyőz: ha nem is arról, hogy sikerült a fenti képet megalkotnia, de arról, hogy érdemes volt próbálkoznia. Kifordítja Goethe látomásait. Mintha mindennek csak a visszáját, a csúfságát, a romlását látnánk. Máté Gábor megviselt, lelkifurdalásos öregedő értelmiségi, ősz borostával, növekvő pocakkal szenved, óhajtja a bűnt, aztán bánja. Súlyos jelenléte mögött kis lélek lakik. Kulka János energikusan, színesen cinikus, alakjait játékosan váltogató, kudarcát duzzogva fogadó, elegáns ördög, Bodnár Erika Szép Helénája sportos öregasszony.

A II. rész egy átabotában korszerűsített kopott, pusztuló palota belsejében játszódik. A Heléna-történethez és Faust császárkodásához ócska konyha, gázra átszerelt cserépkályha, laboratóriumnak használt fürdőszoba, rideg vécé szolgál háttérül. A vén tanár ideje nagyobb részét (amikor nincs a színen) ez utóbbi helyiségben tölti. Császárként gyermeteg hataloméhség fogja el, természetátalakító becsvágya brutális önkénybe torkoll. Philemon és Baucis elpusztítása után pedig a híres utolsó szavait a munkálkodó szabad emberekről egy akarnok önkényúr szűri a fogai közt. Mint aki valójában az ellenkezőjét érti a szavakon. Szóval helyben vagyunk. A vén tanár kapuzárási pánikját akár az egész emberiségre is érthetjük.

A markáns és lényegében alighanem találó tartalom mégis kevésnek látszik a két este színházi gazdagságához képest.

Goethe Faust I-II
Katona József Színház

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.