galéria megtekintése

Isten vezérel, de a démonok felügyelnek

Halálának 500. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítás nyílt Hieronymus Bosch szülővárosában, a hollandiai 's-Hertogenboschban, ahol a művész egész életét töltötte, és ahol feltehetőleg nyugszik is.

Az egykori németalföldi város Bosch-lázban ég, a késő középkori festő soha ennyi művét még nem láthatta egy helyen a nagyközönség: 20 festmény (közte számos oltárkép) és 19 rajz tekinthető meg a Het Noordbrabants Mu­seum kiállításán.

A Jheronimus van Aken néven született művész felmenői a dédapáig festők voltak. Nagyapja költözött a virágkorát élő kereskedővárosba, ahol a piactér közelében telepedett le. Hogy legidősebb báty­jától – aki a családi műhelyt örökölte – megkülönböztesse magát, Hieronymus felvette a szülőhelyére utaló Bosch nevet.

 

Felesküdött tagja volt az akkoriban hatvantagú Miasszonyunk Testvérületnek, amelyben királyok, egyházi előkelőségek is helyet foglaltak, így megbízásokban már fiatalon sem volt híján. Megrendelői körének jelentős része később is ebből a szervezetből került ki – a kör ma is létezik, 60 katolikus és 60 protestáns tagot számlál. Az ő archívumukból ismerjük Bosch életét – az évente közös ebéden is találkozó társulat szinte valamennyi mozzanata feljegyzésre került. Így maradt fenn az az írás, mely szerint ők fizették Bosch temetését, a papot, de még a gyertyákat is, és innen ismerjük a temetés pontos dátumát. A Szent János-templomban eltemetett festő végső nyughelyéről azonban bizonyosat nem tudni, ahogy születési éve is máig kérdéses.

Részlet Hieronymus Bosch Utolsó ítélet című hármas oltárából (1495–1505)
Részlet Hieronymus Bosch Utolsó ítélet című hármas oltárából (1495–1505)
Rik Klein Gotink – Stad Brugge, Groeninge museum

A középkori művész két eltérő világban élt: a teremtett valósban, és képzelete szüleményében. Alkotásain Isten vezérel minden történést, amire angyalok, szentek és démonok ügyelnek. Festményein,­ oltárképein a halálos bűnöket – bujaság, lustaság, falánkság – különleges módon mutatja be. Bosch szakított a technikai, formai és ábrázolásbéli szokásokkal. Képein szinte mindig visszaköszönnek a gnómok, az embertestű, hal-, madár- vagy disznófejű szörnyek, patkányok és baglyok. Szimbólumainak megfejtésében brabanti közmondások és beszédfordulatok segítettek. Az aprólékosan kidolgozott képek felnagyított részletei a termekben elhelyezett kivetítőkön jól követhetők.

A nagyszabású kiállításra a világ több nagy múzeuma adott képeket. Számos kép érkezett a Pradóból, ami nem véletlen. A Bosch korában hanyatlásnak induló spanyol Németalföld ura, II. Fülöp „hazamentette" itt lévő műkincseinek jelentős részét. Így tett a nagy festő legismertebb táblaképével, a Gyönyörök kertje című művel, amelyet a király gyermeke hálószobájába rendelt a művésztől. Ez az oltárkép a madridi múzeum egyik ékessége, amelyet sajnos semmilyen kiállításra sem adnak „kölcsön".

'S-Hertogenbosch ugyan sokat változott az elmúlt fél évezred alatt, de lakói állítják, hogy ha nagy szülöttjük élne, bekötött szemmel is eltalálna kora ma is létező helyeire.

Visions of genius

Hyeronimus Bosch

Het Noordbrabants Museum

'S-Hertogenbosch, Hollandia

Nyitva: május 8-ig

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.