Aligha lepődik meg bárki, hogy a magyar közélet is bőven ellátott „offshore-lovagokkal”. A német Süddeutsche Zeitung napilap birtokába került panamai dokumentumok alapján Horváth Zsolt egykori fideszes és Boldvai László MSZP-s politikusokig el lehetett jutni, de nem ilyen szerény a lista. Az azonban a nemzetközi porondon látszik, hogy a politikai síkon keresztül érintettek sokkal nehezebb túlélési harcra készülhetnek, mint az üzleti oldalról érkező „sorstársaik”. A botrányban érintett, azóta lemondott izlandi miniszterelnök, Sigmundur David Gunnlaugsson ellen például már tízezren tüntettek.
Bár offshore céget birtokolni önmagában nem bűn, amióta a Fidesz 2009-2010-ben bevezette az offshore-lovag kifejezést, az szitokszó lett. Az persze más kérdés, végül is mire és hogyan használja a céget a hozzá köthető személy, hiszen valóban lehetséges, hogy szürke zónában jár.
Az első ilyen pecsétet az említett időpontban a Fidesz ütötte a jegybank akkori elnökére, Simor Andrásra – írja az Index részletes offshore-összeállításában. A Magyar Nemzeti Bank vezetője akkor került a figyelem középpontjába, amikor 2006-ban még 923 millió forint vagyona volt egy külföldi alapkezelőnél, a 2008-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatában viszont már csak 80 millió forintnyi ilyen befektetési jegyet vallott be. Mint kiderült, a pénzét egy Cipruson létre hozott, százszázalékosan a tulajdonában lévő cégbe utalta, hogy ott befektetési jegyekben pihentesse. Akkor a Fidesz Simor távozását követelte, s elhangzott az azóta ikonikussá vált mondat Orbán Viktor szájából: „az MNB nem lehet offshore-lovagok szálláshelye”. Simor ugyanakkor semmi illegálisat nem csinált, még adót sem került el. Az viszont igaz, hogy a ciprusi cégen keresztül el lehetett halasztani, hogy a befektetések nyeresége után adózzon, mert a nyereséget a cég rögtön újra be tudta fektetni anélkül, hogy magánszemélyként kivenné az osztalékát, ami után bizony adózni kellene. Simor végül megadta magát, és bejelentette: hazahozza a 900 milliós ciprusi vagyonát.
Ahogy az Index írja, az egyik legdurvább állami offshore-bizniszt Rogán Antal vezényelte le nemrég, és még most is dől a pénz az így homályban maradó végső haszonélvezőkhöz. Ez a letelepedési kötvényes biznisz. Rogán négy éve azt találta ki, hogy gazdag, unión kívüli állampolgároknak – magyar állampapírért cserébe – magyar tartózkodást, s így a közösségen belül lényegében szabad járást biztosítanak. Az ötlet kínos része, hogy külföldiek által az leszurkolt pénz offshore hátterű cégekhez folyt és folyik be. Így a bevétel egy jelentékeny része – több tízmilliárd –az állam helyett magáncégeknél köt ki. Azóta egyébként kiderült, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is ott mozog a letelepedési kötvényes offshore céghálók hátterében.
