A Himnusz hangjai szólnak. Egy fém kubikos talicskában lobog a tűz. Körben fák, hó, kutyák. Vastag ruhákba öltözött hajléktalan pár köszönti az új évet. A háttérben fények – rakéták, petárdák, a szerencsésebbek világából. Ezzel a vetített képpel indul a szegedi REÖK Palota előadójában Papadimitriu Athina és Geréb Ágnes felolvasószínházi előadása: az Erdőszélen című sorozat első része.
Tele van a terem. Mindez Herczeg Tamást, a Szegedi Szabadtéri Játékok (és benne a REÖK) igazgatóját igazolja: van létjogosultsága a felolvasószínháznak, olyan, nagyon kevés eszközt használó produkcióknak, amelyek azonban nagyon erős tartalmat közvetítenek. A Városszél várostörténet, az Erdőszélen embertörténet – Réczei Tamás ötletgazda rendezésében. Az ember, akinek a történetét Papadimitriu Athina és az egykori szegedi amatőr színész, Geréb Ágnes bába, az otthon szülés meghurcolt apostola felolvassa, Zsuzsa. Ő az a hajléktalan asszony, aki nála fiatalabb párjával évek óta a Szeged környéki erdőben él. Ma is.
 |
| Papadimitriu Athina (balról) és Geréb Ágnes Veres Viktor |
Szőke hajú kislány voltam. Apucinak a kedvence – innen még alakulhatott volna jól is az élete. De persze, meghatározta már, hogy az édesapja növényvédős volt a téeszben, a permetszerek miatt korán megbetegedett. Egy ideig minden pénzt az orvosoknak adtak, Zsuzsa nem ment óvónőképzőbe, hanem beleszeretett egy fiúba, és a nagykorúsága másnapján nekivágott Budapestnek.
