Korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter védhetetlennek és vállalhatatlannak minősítette Hóman Bálint politikusi tevékenységét. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is úgy nyilatkozott, hogy Hómant nem tekinti példaképének. Ráadásul a hazai és nemzetközi tiltakozás is egyre erősödött.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere azzal védekezett, hogy a Hóman-szobor ötlete egy civil szerveződéstől, a Hóman Bálint Alapítványtól ered. A polgármester úgy vélte, a városnak nincs lehetősége megakadályozni a szoborállítást. Szerinte ez jogilag sem tehető meg (elvégre a politika nem szólhat bele a civil szervezetek döntéseibe), morálisan is megkérdőjelezhető lenne.
Csupán egy-két napra volt szükség ahhoz, hogy Cser-Palkovics felülbírálja álláspontját. Felkérte a Hóman Bálint Alapítványt, hogy álljon el szándékától: ellenkező esetben fizesse vissza az igazságügyi tárcától és az önkormányzattól kapott (összesen 17 millió forintos) támogatást.
Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány elnöke erre sajtótájékoztatót hirdetett. Újságírói kérdésekre nem válaszolt ugyan, de az általa felolvasott szövegből kiderült: közadakozást hirdet, ragaszkodik a szoborállításhoz.
Közben Fülöp Gyula régész, volt múzeumigazgató, a fehérvári Marosi Arnold Alapítvány elnöke azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy nem civilek kezdeményezték a Hóman-szobor felállítását, hanem a kormány képviselője, L. Simon László, jelenleg a Miniszterelnökség kulturális államtitkára.
Fülöp elmondása szerint L. Simon eredetileg a Marosi Arnold Alapítványt kereste meg azzal, hogy adja nevét a kezdeményezéshez. Fülöp Gyula először elvállalta, majd elutasította a felkérést. Az államtitkár ezt követőn fordult a Hóman Bálint Alapítványhoz. A székesfehérvári születésű L. Simon László – aki az elmúlt években többször is méltatta Hómant – kérdésünkre nem cáfolta Fülöp Gyula állítását.
A szobor ellen tiltakozó fehérvári baloldal képviselői – Földi Judit (DK) és Márton Roland (MSZP) – a Hóman Bálint Alapítványt mellékszereplőnek tartják. A lényeg az, hogy a szobrot önkormányzati engedély nélkül nem lehet felállítani.
A DK, az Együtt és az MSZP előterjesztést nyújtott be a közgyűléshez, kérve, helyezze hatályon kívül a nagy felháborodást kiváltó döntést, mert az önkormányzat nem ért egyet azzal, hogy Hóman Bálintnak bárhol a városban szobrot állítsanak. A múltjára méltán büszke Székesfehérvár nem válhat olyan várossá, amely arról lesz híres, hogy elsőként emelt szobrot egy meggyőződésből, nyíltan antiszemita embernek – áll az indoklásban.
A székesfehérvári közgyűlés ma délelőtt első napirendi pontként tárgyalta a baloldal javaslatát. Pontosabban: formailag végül Cser-Palkovics András hasonló tartalmú, a helyszínen megismert indítványáról szavaztak. Előző nap Kováts Gábor, az alapítvány elnöke levélben tájékoztatta a polgármestert, hogy eláll a december végére tervezett szoborállítástól. Ő is a város nyugalmára hivatkozott.
A közgyűlés elsöprő többséggel, 20 igen szavazattal és egy tartózkodással úgy döntött, hogy tudomásul veszi az alapítvány bejelentését, ezért hatályon kívül helyezi korábbi határozatát. A közgyűlés egyúttal kinyilvánította, hogy az alaptörvény szellemében az "1944. március 19-e és 1990. május 2-a közötti időszak során Magyarországot megszálló idegen hatalmakkal, és az ez időszakban fennállt önkényuralmi rendszerekkel kollaboráló személyekhez, valamint az önkényuralmi rendszereket megalapozó ideológiákhoz kötődő fizikai vagy szellemi emlékeket nem kívánja ápolni."
