Ezért nem jut magyar film díjközelbe

Azt, hogy melyik magyar film kaphasson legalább matematikai szinten esélyt, hogy eljusson az Oscar közelébe, korábban filmszakmai szervezetek delegáltjaiból álló bizottság döntötte el. Az Andy Vajna-féle mozgóképes rendszerváltás óta a Magyar Nemzeti Filmalap döntőbizottsága és a kormánybiztos által felkért néhány szakember dönt. Noha ez nem hangzik túl demokratikusnak (elvégre más európai országokban a teljes szakma szavaz erről), az idei jelölttel nem volt semmi gond.

A Mundruczó Kornél rendezte Fehér isten a tavalyi év legnagyobb nemzetközi sikere volt, a filmtörténetben először hozta el Cannes-ból magyar film az Un Certain Regard szekció fődíját. Már önmagában ez az elismerés elég volt ahhoz, hogy a produkció Oscar-közelbe kerüljön, azaz hogy az angolszász szaklapok az esélyesek között tartsák számon a Mundruczó-rendezést. Kovács Gábor, a Fehér isten koproducere szerint abszolút ott lett volna a helye a filmjüknek a legjobb öt külföldi jelölt között.

A mellőzés okait abban látja, hogy a gazdáik, azaz az emberek ellen fellázadó kutyák akciódrámája túl radikális volt a konzervatív filmakadémiai szavazók szemében, illetve több műnek sokkal erősebb a politikai háttere. A Timbuktu ese tében egyértelmű, hogy az iszlám világgal szembeni kritika „húzza fel” az alkotást, az Ida a holokauszttal kapcsolatos traumákat dolgozza fel, a Leviatán pedig – legyen egyébként bármenynyire is erős mű – Putyin rendszerének szól be.

Ugyanakkor az is igaz: a jó film nem elég az Oscar-díjhoz. Úgynevezett lobbikampányra is szükség van, mely nagyon sok pénzbe kerül. A korábbi években az Oscar-nevezés mögé sosem tett senki épkézláb kampányt (a produkciók eleve nem rendelkeznek annyi pénzzel, amennyire ehhez szükség lenne). Pedig ez nem spórolható meg, ha az esélyeket valóra akarnánk váltani. Például nem elég Los Angelesben vetíteni és kampányolni, hanem New Yorkban és Londonban is kell – az akadémiai tagok ugyanis nagy számban éppen ebben a két városban lelhetők fel.

Megnyerésükhöz profi PR-szakembereket kell felbérelni: szavazni ugyanis csak akkor tudnak a filmre, ha bizonyítottan látták. Ez pedig pénzbe kerül, méghozzá nem kevésbe. Szakmai becslések szerint egy „legjobb film” kampánya elérheti akár a négymilliárd forintnyi összeget is. Persze az általunk megcélzott külföldi film kategória esetében nem ekkora számok röpködnek.

Mundruczó Kornél és a film két főszereplője, Psotta Zsófia, valamint Body Cannesben Regis Duvignau / Reuters

Kovács Gábor szerint a helyzet nem reménytelen, sőt úgy véli, az elkövetkező években biztos lesz ismét magyar Oscar-jelölt. Az utóbbi években három film is tűzközelbe került: a Hajdu Szabolcs rendezte Fehér tenyér, Szász János A nagy füzet című Agota Kristof-adaptációja és a már tárgyalt Fehér isten. Szász műve felkerült a kilenc címet tartalmazó shortlistre tavaly, a Fehér isten első magyar nagyjátékfilmként bekerült a januári Sundance hivatalos programjába.

Mindenesetre Kovács Gábor szerint három dolog kell a sikerhez: egy komoly európai fesztiváldíj, nagy amerikai forgalmazó (ez A nagy füzet esetében a Sony, a Fehér istennél meg a Magnolia), illetve pénz. A Magyar Nemzeti Filmalap például hozzájárult a Fehér isten kampányához, ez nagy fejlődés. Annak idején a Hajdu Szabolcs rendezte Fehér tenyér Oscar-kampányát zsebből fedezte a producer.