galéria megtekintése

Előlép a feledés félhomályából

1 komment


Csordás Lajos

Világhírű képzőművész méltatta, volt, aki a Monty Python-csoporthoz közel állónak tartotta, más az egyik legnagyobb kortárs brit festőművészt, Frank Auerbachot említette Kovásznai György alkotásai láttán Londonban, ahol a kiállítást rendező alapítvány elnöke szerint modern magyar művész még nem kapott ekkora nyilvánosságot.

A patinás londoni kiállítóhely, a Somerset House adott helyet a festőként és animációs filmesként is alkotó Kovásznai György több mint 200 művének a hét végén. A látogatók teljes képet kaphattak az 1983-ban, 49 évesen elhunyt magyar művész sokrétű munkásságáról. „Modern magyar művész ilyen léptékű nyilvánossághoz talán sosem juthatott Londonban" – mondta lapunknak Makra Csaba, a kiállítást rendező Kovásznai Kutatóközpont Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Mint azt korábban megírtuk, a bemutatkozást pénzügyileg részben az tette lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Bank három alapítványa augusztusban száztizenkétmillió forintért megvásárolta a művész harmincnégy festményét. A „Kovásznai – Művész a hidegháborúban – Animáció, festészet, szabadság" című, nagyszabású válogatásban szerepeltek az animációs filmek, a kései expresszív festmények, valamint a mozgóképek alapjául szolgáló festmények és rajzok.

 

A londoni tárlat megnyitása előtt szimpóziumot is tartottak a szomszédos Courtauld intézet előadótermében, ahol Kovásznai életművét a világhírű, dél-afrikai animációs képzőművész, a vele rokon látásmódú és hasonló technikával alkotó William Kentridge méltatta. Paul Wells művészettörténész, a Loughborough Egyetem animációs osztályának igazgatója kiemelte Kovásznai kísérleti filmjeinek kivételes kvalitását.

Az angol közönség meglepően ráhangolódott Kovásznai különös életművére
Az angol közönség meglepően ráhangolódott Kovásznai különös életművére
Tokodi Gábor

Dicsérte a kiállítást Jane Neal kortárs művészeti kurátor, a kelet-európai kortárs művészet szakértője és Paul Hobson, a Modern Art Oxford igazgatója is. Sarah Wilson, a Courtauld intézet professzora szerint „különleges párbeszéd alakult ki a magyar Kovásznai expresszív figurális festményei és a háború utáni brit festészet egyik legnagyobb alakjának, Frank Auerbachnak a Tate Britainben éppen most látható művei között". De brit nézőként úgy látta, a Monty Python vizualitása és szellemisége is közel állt Kovásznai korai animációs műveihez. Ami nem is csoda, hiszen Kovásznai a legendás Pannónia Filmstúdió munkatársaként dolgozott, itt készítette híres, egyedi festményanimációit.

A 2010-es, Magyar Nemzeti Galériában megrendezett életmű-kiállítás után, amely Kovásznai életművét szinte a feledésből emelte ki, most a brit közönség is egész váratlan módon ráhangolódott a teljes ismeretlenségből előlépő magyar művész különös világára, mondta a kurátor, Rieder Gábor.

Kép Kovásznai György 1965-ös A fény öröme című filmjéből
Kép Kovásznai György 1965-ös A fény öröme című filmjéből

Makra Csaba szerint a közönség különösen nagyra értékelte a Fény öröme (1965) című kisfilmet, ami az ötvenes évek bányászvalóságát mutatja be Kovásznai saját tapasztalatai alapján, vegyítve a groteszk humort a heroizmussal. Ezt találták a legizgalmasabbnak, legkülönlegesebbnek Londonban. Sikert aratott a francia forradalmat feldolgozó Ca Ira című film és képsorozat is. Minden generációnak tetszett a Tükröződések című „kutyás-macskás" mű mint a Tom & Jerry groteszk, „múzeumi" változata.

A tárlaton jelen voltak angol múzeumigazgatók, a bázeli művészeti vásár filmszekciójának kurátora, illetve a pekingi kortárs művészeti központ igazgatója. Vagyis több szálon indult el az építkezés Kovásznai sikere, további nemzetközi, akár tengerentúli kiállítások érdekében.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.