Csakhogy az egyezség azóta gyenge lábakon áll, hogy a Miniszterelnökséget irányító Lázár János októberben bejelentette: ötletpályázatot írnak ki olyan Csontváry-múzeumra, amelyben hat, nagyméretű képet helyeznek el a festő végakaratának megfelelően. A pécsiek attól félnek, hogy ez az épület Budapesten épül majd meg. Pedig Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője, kulturális államtitkár Lázár bejelentése után közleményt adott ki, miszerint a festőnek már van múzeuma, s az Pécsen van. A közlemény kimondatlan üzenete az, hogy nincs szükség újabb Csontváry-múzeumra.
Hónapok teltek el a kormánypárti politikusok pengeváltása óta, s nincs új hír az ötletpályázatról. Megkerestük Hoppál Pétert, aki elismerte, hogy
Lázár János bejelentése óta veszélyben van a pécsi Csontváry Múzeum léte.
Szerinte Lázár fővárosi művészettörténészekre hallgatva gondolja úgy, hogy a múzeumnak Budapesten volna ideális helye. A pécsi évi néhány tízezer látogatónál többen látnák, s így sikeresebben híresítené el a világban Csontváryt.
Csíkszeredába utaznak a képek
A Várban január 31-ig áll a tárlat. Információink szerint májusban Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban nyílik Csontváry-kiállítás, ahová a Pécsről Budapestre kölcsönzött képekből is várnak jó néhányat. Csontváry visszatérése Pécsre így egyelőre nem lesz teljes, bár a nagy képek, úgy tudjuk, nem utaznak Erdélybe.
Hoppál Péter azonban számos érvet lát a képek Pécsen tartása mellett. Budapestnek már így is végtelenül gazdag a kulturális kínálata az ország többi részének lehetőségeihez képest.
 |
Hoppál Péter
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ha Csontváryt felviszik Pestre, a főváros nem nyer annyit, amennyit Pécs – és a vidék – veszít. Ráadásul a rendszerváltás óta egymást követő kormányok mindegyike – így a jelenlegi is – a decentralizáció hívének mondta magát.
Az államtitkár elfogadja: legyen olyan múzeum, amelyben a festő akarata alapján helyezik el a képeket, ám az a véleménye, hogy ennek Pécsen kell megépülnie. A város megérdemli Csontváryt, értékelni kell azt, hogy elsőként nyitott állandó tárlatot a mesternek. Amikor 1973-ban múzeumot kapott, Csontváry nem volt a kultúrpolitika kedvence. Pécs meghatározó művészettörténészei – Hárs Éva és Romváry Ferenc – küzdöttek meg azért, hogy kiállítása legyen a városban. Kellett ehhez Aczél György, Pécs akkori, nagy hatalmú parlamenti képviselője is, ám ő azért lépett, mert megérezte: a város kulturális szakemberei és vezetői komoly értéket akarnak közkinccsé tenni.
Pécsi művész- és értelmiségi körökben az a vélemény: Lázár súgói nem feltétlenül Csontvárynak akarnak jót a pesti múzeummal, inkább önmaguknak. A festő fővárosi tárlata olyan nemzetközi közönségréteget érne el, ami aztán megjelenne vásárlóként a fővárosi magángalériákban. Hoppál nem tartja ezt a feltevést a valóságtól elrugaszkodottnak.
Már Toller is
Amikor Pécs 2005-ben Európa kulturális fővárosa (EKF) akart lenni, Toller László, a város szocialista polgármestere felháborodott azon, hogy tucatnyi vidéki település mellett Budapest is pályázott a címért. Toller úgy vélte, hogy egy vidéki városnak soha nem látott alkalom az EKF, Budapestnek viszont szinte semmit se hoz. Ezért Toller a pesti pályázatot fúrta is keményen. És eredményesen. Hoppál – párthovatartozás ide vagy oda – a 2011-ben elhunyt Toller akciójával maradéktalanul egyetért.
