– Terveiben a természet és az ember kapcsolatát helyezi előtérbe, de jelen esetben a tarvágással létrehozott erdőélmény erőltetettnek tűnik. Az is nagy kérdés, hogy milyen minőségben épül meg. A spórolás önmaguk torzójává teheti a különleges épületeket.
A Fotómúzeum és az Építészeti Múzeum ikermúzeumának tervei közül a Kossuth tér arculatformálásában is szerepet játszó Közti Zrt. elképzelését díjazta a nemzetközi zsűri. Kicsit talán direkt az egykori sétány két oldalára helyezett két kocka, amelyek erős szimbólumképzése a birodalmi architektúrát idézi. Nincs ez másként a francia Vallet de Martinis DIID Architectes Néprajzi Múzeumnak szánt kapuként megnyitott épületével sem, amely a japán tervezővel ellentétben meglehetősen középszerű. De erre a sarokra, ilyen nagy méretben szinte lehetetlen jó megoldást találni.
|
Fotómúzeum – éjszaka, esőben látványos megoldás a vetített fotó, nappal láthatatlan lesz
Városliget Zrt. |
Az öt új múzeumi épületre idén februárban írták ki a nemzetközi építészeti tervpályázatot, amelynek május végi határidejére összesen 470 pályamű érkezett, amelyből nyolcvan az Új Nemzeti Galériára vonatkozott. Utóbbiak közül egyet sem talált továbbgondolásra alkalmasnak a 11 tagú nemzetközi zsűri, így később új meghívásos tendert hirdettek a Petőfi Csarnok hűlt helyére szánt, de annál hatszor nagyobb épületre. A második fordulóba bejutott 17 terv tehát a másik négy múzeumra vonatkozott.
A beruházást már eddig is több környezetvédő, civil és szakmai szervezet bírálta, főként a zöld terület várható megcsonkítása miatt. Most viszont az eddig csendben várakozó építészszakma egy része is felsorakozik mögéjük.
|
Zene Háza – a tarvágással létrehozott erdőélmény erőltetett. A fák lombkoronájába emelt átlyuggatott párna izgalmas, de a 80 méteres átmérő túlzó a Ligetbe. Tervező: Fujimoto japán sztárépítész
Városliget Zrt. |
Olyan, mint egy köpet a fák koronáján – mondta a Zene Háza tervéről egy szakmai portál munkatársa, mások bájos blöffnek tartják, de a legenyhébb kritikus szerint is túlméretezett a fák fölé boruló tető, már ameddig élnek a fák alatta. Az ikermúzeumok kockáit korrekt megoldásnak tartják, amely elegánsan hozza egy formai kalap alá a fotó és az építészet különálló művészeti ágait. Az igazi össztűz a Néprajzi Múzeum győztes tervére zúdul. Legtöbben a „vonalkódház” szellemiségét bírálják, mondván teljesen idegen a funkciótól.
Mónus János építész, a Budapesti Építész Kamara alelnöke a Népszabadság kérdésére az Építészfórum portálon megjelent véleményét ismétli el: „a pályáztatási eredmény elfogadhatatlan. E három-négy épület, azok környezeti függőségei, az épületek egymásrautaltságai olyan infantilis városépítési, építészeti színvonalat képviselnek, hogy pír jelenik meg a szemlélődő arcán.”
|
Építészeti és Fotómúzeum – ikerkockák nőnek a Felvonulási térre
Városliget Zrt. |
Mindez aligha tántorítja el a kormányt a megvalósítástól. A költségvetésben ugyan meglehetősen csekélyke összeget rendeltek a Liget Projekthez, de a kormány decemberben újratárgyalta a projektet, és 2,6 milliárd forintot ítélt meg a folytatásra. A Városliget Zrt. tájékoztatása szerint az idén – két ütemben – összesen 15 milliárd forintot biztosít a kormány a beruházásra. A projekt tartalmának csökkentése nem merült fel. A teljes költség a park felújításával együtt 150 milliárd.
