A Hazám-díjátadót is beárnyékolta a párizsi terror
A Marseillaise-t zongorázta el Balázs János a Hazám-díj átadási ünnepségének kezdete előtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban ma délután.
A XXI. Század Társaság tizenötödik díjátadóján is megemlékeztek a tegnapi párizsi terrortámadás áldozatiról. A szónok, Kocsis András Sándor, a Kossuth kiadó igazgatója szerint új időszak kezdődött ezzel Európa történetében. Éppen azok az értékek vannak veszélyben, amelyek megteremtőinek kitüntetésére alapították meg a József Attila nagy versére emlékeztető díjat.
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A 2015-ös díjazottak közül elsőnek az idén elhunyt Ferenczi Krisztináról emlékeztek meg. A színésznő és lapunk oknyomozó újságírója posztumusz kapta meg az elismerést. A további díjazottak: Baranyi Ferenc költő, műfordító; Keres Emil színművész; Maurer Dóra grafikus; Snétberger Ferenc zeneművész; Szabó István nyugalmazott tsz-elnök, paraszt- és agrárpolitikus (Nádudvar); Ungvári Tamás író, irodalomtörténész.
A díjátadás utáni fogadáson is szóba került a párizsi terrortámadás. Vámos Tibor akadémikus szerint bár rövid távon érhetnek el eredményeket a terroristák, hosszabb távon Európa még erősebben fog kikerülni a mostani válságos helyzetből, és akárki szeretné is, az eddiginél is nyitottabb és szabadabb lesz.
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Ágh Attila szociológus szerint a terrorfenyegetéseknek már eddig is látszott a hatásuk, Franciaországból a zsidók néhány éve nagyobb számban alijáznak, azaz Izraelbe költöznek. Szerinte most sokan azt hiszik, hogy „ez a támadás a Merkel–Orbán-vitában a magyar miniszterelnök malmára hajtja a vizet”. Szerinte azonban az unió sokkal egységesebb és erősebb, mint itthon hiszik, és bár hatalmas szervezetként lassan mozdul, meg fogja találni a kivezető utat a jelenlegi helyzetből anélkül, hogy értékeit feladná.
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
– Mindamellett ma az én szakmámban – mondta – egyre többet használt szó a „securitization”, azaz, hogy terrorfenyegetések szigorúbb biztonsági intézkedéseket kényszerítenek ki. Ez pedig megnehezíti, kényelmetlenebbé teszi a mindennapokat, és még vissza is élhetnek vele a kormányzatok. Európa azonban nem fog emiatt bezárkózni, a mikrokörnyezet megváltozhat, de a nagy társadalmi irányok megmaradnak.