galéria megtekintése

Veszélyben az örökségünk?

2 komment

Munkatársunktól

Európa egyik legismertebb bölcsészével, az éppen Magyarországon tartózkodó Jan Assmann-nal beszélgettünk a menekültügy ­miatt legtöbbször felmerülő kulturális kérdésről: tulajdonképpen tényleg veszélyezteti-e az iszlám a zsidó-keresztény Európát.


Az elmúlt fél év alatt a szokásosnál is gyakrabban hallottuk az európai kultúra kifejezést emlegetni. A zsidó és a keresztény vallás az egyistenhit miatt nemigen teszi lehetővé a vallási toleranciát, márpedig a kultúránk zsidó-keresztény gyökerű.

Van-e mindennek jelentősége a menekültkérdésben? – erre a kérdésre kerestük a választ az eredeti szakmáját tekintve egyiptológus Jan Ass­mann-nal a Pázmány Péter Tudományegyetemen tartott előadása után.

Ahogy Kettős vallás című könyvében is állítja, két világ polgárai vagyunk, az egyik a vallási hagyomány, amelyben otthon érezzük magunkat. Az iszlám tradíciói valóban komolyan eltérnek a nyugatéitól – mondjuk úgy, a miénktől. Ez sok felületet adhat az ütközésre. – De kell lennie egy másik szintnek is. Nemcsak katolikusok, protestánsok, muszlimok vagyunk, hanem európaiak, németek, magyarok is.

 

Az érintkezéseinknek ezt a szintjét közös, szekularizált szabályoknak kell irányítaniuk. A religio duplex – két vallás – kifejezés a felvilágosodás századából való. Az akkori felosztás hasonló az enyémhez – mondja Assmann –, csak ők a felsőbb szintet is egyfajta vallásnak tekintették, az egyetemes humanizmus vallásának.

Nagyon fontos rálátnunk a saját korunk gondolkodásmódjára. Mi már nem vallási kérdésnek tartjuk az emberi jogok ügyét, ebből pedig nagyon fontos dolgok következnek. Ha elfogadjuk a fentieket, akkor abból az következik, hogy az Európába érkező muszlimoknak nem kell asszimilálódniuk, megmaradhatnak muszlimnak, gyakorolhatják a vallásukat, ha – de csakis akkor, ha – a magasabb szintű törvény emberi jogi és egyéb előírásait mindenki máshoz hasonlóan kötelezőnek tartják magukra nézvést. H

a ezt mindkét fél elfogadja, az érkezők és a befogadók is, megoldódnak a gondok.

Természetesen az továbbra is eldöntendő kérdés marad, hogy egy muszlim számára nem jelent-e önfeladást, ha a nyugati társadalom törvényeit a vallási törvényei fölé (elé) helyezi.

Assmann professzor szerint a zsidóság már az ókorban kidolgozta ennek a problémának a megoldását, amikor elveszítette az államát. A zsidók saját jogrendjüket a diasz­pórában nem tudták érvényesíteni.

A Talmud szerint ugyanis az állam törvénye: törvény. Vagyis maga a vallás teszi lehetővé a „religio duplex" elvének érvényesülését. Azt, hogy van-e ilyen lehetőség jelenleg az iszlám hagyományában, nem tudom – mondja Ass­mann –, hiszen nekik eddig kevésbé volt szükségük ilyesmire.

De a most kialakult helyzet biztosan megköveteli a zsidó diaszpórához hasonló megoldásokat.

Névjegy

Jan Assmann 77 éves német egyiptológus, vallástörténész a kulturális emlékezettel foglalkozó kutatások úttörője. Jelentősebb művei magyarul is megjelentek: A kulturális emlékezet, Mózes, az egyiptomi, Uralom és üdvösség.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.