Maliki egyelőre elutasítóan reagált a lemondási felszólításokra, és azt állítja, nem fog távozni csak azért, mert az amerikaiak ezt szabják az ISIS elleni légicsapásokhoz. Bagdad szerdán hivatalosan kérte katonai beavatkozásra az amerikaiakat, amiről Hosjár Zebari külügyminiszter televíziós beszédben tett bejelentést erről. Az egyébként kurd Zebari csütörtökön már arról beszélt, Bagdad kész a radikális politikai változásokra a síita-szunnita konfliktus megoldása érdekében.
A New York Times szerint az amerikaiak már napok óta tárgyalnak iraki politikusokkal egy új bagdadi kormányról. Ezeken a tárgyalásokon többek között Robert S. Beecroft amerikai nagykövet, Uszama Nudzsajfi, a legnagyobb szunnita tömörülés, az Egységben a Reformért és egy magas rangú síita politikus, a lehetséges miniszterelnökként emlegetett Ahmad Csalabi vesz részt.
Irakban csütörtökön is az ország legnagyobb olajfinomítója, Bajdzsi volt a harcok fő színtere. Hivatalos bejelentések szerint az iraki egységek visszaverték az ISIS harcosainak az ismételt támadásait, szerda estig negyven szunnita szélsőségest ölve meg. A hadsereg és a bagdadi kormány vállvetve tagadja, hogy a létesítmény háromnegyede az ISIS ellenőrzése alatt állna, Az erről szóló tegnapi hír miatt a bagdadi olajügyi minisztérium perrel fenyegette meg a Reuterst és a többi hírügynökséget is.
Az olajfinomító jelenleg az iraki hadsereg ellenőrzése alatt áll, és bár még folynak harcok a katonák és a létesítmény területén cirkáló szunnita szélsőségesek között, a folyamatos tűzpárbaj már éjfélkor véget ért. A helyzetről mostanáig egymásnak ellentmondó hírek érkeznek. Az AP csütörtökön jelentette, hogy Bajdzsi felett még most is az ISIS fekete zászlaja leng.
Az ISIS szerdán indított támadást a Bagdadtól 200 kilométerre északra található Bajdzsiban lévő finomító ellen. Az ott mintegy 15 ezer munkást és száz külföldit még kedden zárták be a gyárba, mikor a támadás híre elterjedt, később azonban fokozatosan evakuálták őket. Az utolsóként bent maradt 250-300 alkalmazott csütörtökön távozhatott, amihez az utat egy helyi törzsi vezetőkkel kötött megállapodás kövezte ki – írja a Reuters.
Mivel Irak üzemanyagkészletének a nagy része Bajdzsiból származik, lehet tartani attól, hogy hamarosan hosszú sorok jelennek meg a benzinkutaknál, A BBC szerint ez Irbilben már meg is történt, a harcok kezdete óta pedig az élelmiszerárak is hatalmasra nőttek a környéken és Bagdadban is.
|
Kiképzés a hadseregben. Havi háromnegyedmillióval növelnék a harci szellemet
Mushtaq Muhammed / Reuters |
Szerdán a szunnita szélsőségesek egységei megpróbáltak elfoglalni a fővárostól 60 kilométerre északra lévő Baakúba börtönét. Az ISIS kedd óta tartó offenzívájának a pikantériája, hogy Moszul elfoglalásához elég volt körülbelül 800 emberúgy, hogy az iraki hadseregnek eközben 350 ezer katonája van, a bagdadi kormány pedig 2011, az amerikai kivonulás óta 41,6 milliárd dollárt költött rájuk. A harci szellemük Moszul után sem nőtt sokat, mert az ISIS kedd óta több más várost is könnyedén el tudott foglalni, mire Bagdadtól 60 kilométerre, Baakúbánál végül sikerült megállítani az egységeit. Máliki csütörtökön havi 750 ezer dináros (644 dolláros) fizetést ígért a katonáknak. az önkentesek pedig ezután ötszázezret – és még 125 ezerért ételkiegészítést – kapnak.
Ami az amerikai katonai beavatkozást illeti, a Barack Obama elnök vezette demokrata adminisztráció vadászgépek és drónok általvégrehajtott légicsapásokon gondolkodik, szárazföldi egységeket nem akarnak bevetni az ISIS ellen. Obama jelezte, hogy az esetleges akciókról saját hatáskörben fog dönteni, nem kérve a kongresszus jóváhagyását sem. Az elnök csütörtökön, magyar idő szerint fél hétkor beszédet tart Irakról. A hagyományos napi sajtótájékoztatóját törölték.
Az nem világos, hogy Obama vagy az amerikai kormányzati tisztségviselők közül bárki más nyíltan távozásra fogja-e szólítani Málikit. Fehér házi félelmek szerint – írja az AP – ez csak visszaütne, és azzal járna, hogy az iraki miniszterelnök megmakacsolja magát, ami Irán érdekeinek kedvez. A síita teheráni vezetés deklaráltan síita kormányt akar a hatalomban Irakban. A CNN, de az AP és az AFP is úgy tudja, hogy Obama a beszédben 100 amerikai kommandós Irakba küldésésről fog bejelentést tenni, akik Bagdadot védik majd. Erről az amerikai hírtelevízió egy névtelenséget kérő kormányzati forrásra hivatkozva írt. Eszerint légicsapások elrendeléséről az elnöki beszédben nem lesz szó.
Az amerikai katonai beavatkozás ötlete nem tetszik a szunnita Szaúd-Arábiának, az iraki harcokban kétezer emberrel jelenlévő résztvevő síita Iránnak és Törökországnak, és Martin Dempsey tábornoknak sem. Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke figyelmeztetett, hogy az amerikai egységek még szükséges információk hiányában vannak ahhoz, hogy lépéseket tehessenek. Az harcok során az amerikai pilóták nem tudnák biztosan azonosítani egy esetleges harc során, hogy kik támadják őket – magyarázta ezt Dempsey.
